Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

NÉPRAJZ - Illés Péter: Parasztiból utóparaszti szőlőhegyek

ILLÉS Péter 7. kép. Présházas pince előtt marhafogatolású szekér, hordóval. Petőmihályfa. 1959. SNF 3236. (Fotó: Bárdosi János) Fig. 7. Cattle-drawn carrioge with barrel in front of a cellor with a press-house. Petőmihályfa. 1959. SNF 3236. (Photo: János Bárdosi) A nagyüzemi szőlőgazdálkodás kialakítását, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (mgtsz) szőlőgazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket, így a háztáji szőlők ügyét országosan a földművelésügyi miniszter 20/1959. (VII.12.) F.M. számú rendelete szabályozta. Az ebben meghatározottak szerint nagyüzemű szőlőtáblát elsősorban az „európai (hazai)" szőlőkből kellett kialakítani ott, ahol nagyobb összefüggő szőlőterületek voltak. Ennek a hegyvidéken a legalább 5, síkvidéken a legalább 10 kat. hold területet tekintették. A szétszórtan fekvő szőlők esetében ehhez a közbülső területek betelepítését irányozták elő. A termelőszövetkezetbe való beviteli kötelezettség kiterjedt a termelőeszközökön túl a közös gazdálkodás céljára szükséges és a háztáji szőlő szükségleteit meghaladó pincére, illetve a szőlőfeldolgozó felszerelésre és eszközökre, a hordókra is. A nagyüzemi célokra még átalakítással sem alkalmas kis pincéket a termelőszövetkezeti tagok, illetve családtagjaik számára meghagyták. A rendelet háztáji szőlőt csak olyan mgtsz tag részére engedett visszahagyni vagy kijelölni, aki a termelőszövetkezetbe szőlővel lépett be. Az mgtsz-be haszonbérelt szőlővel belépő tag háztáji szőlőre viszont csak akkor tarthatott igényt, ha a bevitt szőlőt a belépést megelőzően legalább három évig haszonbérelte. Vagyis azok a tagok, akik az mgtsz-be szőlő nélkül léptek be, háztáji szőlőt nem kaphattak. A saját gazdálkodást biztosító háztáji szőlők elsősorban a község vagy város belterületén vagy a tag lakása körüli területen maradhattak. Amennyiben ez nem volt lehetséges, akkor a belterületnek a külterülethez csatlakozó részét írták elő. A külterületen lévő szőlőket lehetőleg zárt kertben, illetve zárt kertté nyilvánításra alkalmas területen, összefüggően kellet visszahagyni, kijelölni. Háztáji szőlőnek az mgtsz olyan szétszórtan fekvő, kisebb területű vagy hegyvidéki szőlője is megmaradhatott, amelynek célszerű nagyüzemi kezelését, gépesítését nem lehetett megoldani. Ezek területét az mgtsz közgyűlése határozatában állapította meg, mégpedig úgy, hogy a háztáji gazdaságon belül az csak 400-600 négyszögölig terjedhetett, ugyanakkor a háztáji szőlő területe nem haladhatta meg a tag által az mgtsz-be bevitt szőlőjének területét. A háztáji szőlőbe a ház körül lévő szőlőt és gyümölcsöst is beszámolták. Ha a belterületen a ház körül lévő szőlő vagy gyümölcsös a megállapított terület mértékét meghaladta, de megosztása nem volt célszerű, akkor a közgyűlés azt az mgtsz tag tulajdonában szintén meghagyhatta. 274