Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
NÉPRAJZ - Illés Péter: Parasztiból utóparaszti szőlőhegyek
savaRÍa a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 267-285 Parasztiból utóparaszti szőlőhegyek A megye szőlői az 1959. évi 23. sz. törvény szerint részben a Vas megyei jó bortermő helyhez - Kőszeg, Vaskeresztes, Sitke, Bérbaltavár, Kissomlyóhegy (Borgáta és Kissomlyó), Sághegy (Celldömölk-Alsóság, Kemeneskápolna, Mesteri) - vagy pedig a Dunántúli-bortermőhelyhez tartoztak. A Vasvári járásban 1965-ben Bérbaltavár számított jó bortermő helynek, míg Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Győrvár, Nagytilaj, Oszkó, Petőmihályfa és Vasvár a Dunántúli-bortermőhelybe kapott besorolást. A környék hegyein ekkor főleg Olaszrizling, Mézesfehér és Kékfrankos mellett többnyire olyan direkttermőket termesztettek mint az Othello, a Noah, esetleg a Fehérdelaware, amelyeken kívül még a Chasselas és más csemegeszőlők voltak többnyire megtalálhatók (NÉMETH 1965. 27-35.). A kistájon széles sortávolságú kordonos művelésű csemege- és borszőlőt csak 1968-ban telepítettek 59 kat. hold területen a Bérbaltavári Hunyadi Mtsz-ben, amelyet 1970-re 100 kat. holdra kívántak fejleszteni. A Vasi-Hegyhát vidékén a termelőszövetkezetek megalakulásának idejében a gyümölcsfák szórvány gyümölcsösök formájában, a zárt kertekben szőlők között és belsőségi területeken voltak megtalálhatók, amelyek jórészt a kistáj népességének saját fogyasztását elégítették ki, nagyüzemi jellegű árutermelő gyümölcsöst csak 1964 után telepítettek. Az 1962-1963-as évekre vonatkozóan a házikertek és szórványgyümölcsösök megyei helyzetét a Vas Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsága is vizsgálta. 2 7 Adataik szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezését megelőzően, 1959-ben Vas megye területén a gyümölcsfaállomány több mint fele (51,2%) házikertekben állt, amelyet arányaiban legnagyobb mértékben a szórványgyümölcsösök követtek (35,5%), a szőlőközi és árugyümölcsösök együttesen pedig nagyjából egyenlő nagyságrendben alig több mint tizedét (7,1 és 6,2%) tették ki (1. ábra). Az 1950-es évek végén Vas megye gyümölcsfaállományának 87,6%-a (2.430.600 db) szórvány- és házikertgyümölcsös volt. Ez az arány még magasabb lehetett, ha a szőlőközti magántulajdonban maradt gyümölcsfaállományt is hozzávesszük. A bizottság kalkulációja szerint ebből az akkor 287.000 lélekszámú megye lakosságának gyümölcsellátását 50 kg/fő Faállomány db Aránya Házikert 1.435.100 51.20% Szőllőközti 198.900 7.10% Árugyümölcsös 175.300 6.20% Szórvány 995.500 35.50% Összesen: 2.804.800 100% 1. táblázat. Vas megye gyümölcsfaállománya 1959-ben Tab. 1. Fruit tree crop in Vas county 1959 értékkel biztosítani lehetett volna, sőt, 50%-a még kivitelre is lehetőségeket kínált volna. Ámde termésátlag statisztikák nem voltak ismertek, és a megye magántulajdonában lévő leromlott és elhanyagolt szórvány- és házikertgyümölcsösök még a megyei lakosság fogyasztását sem tudták biztosítani. A szórványgyümölcsösök védelme érdekében a megyei tanács mezőgazdasági osztálya 1963. február 6-án rendeletet adott a megye harmincöt kiemelt községében azok növényvédelmére vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan a községi tanácsoknál a gyümölcstulajdonosok vizsgálatakor azt tapasztalták, hogy „o legnagyobb része szakmailag képzetlen, a gyümölcstermelést nem tekintik megélhetési forrásnak, mivel a megye mint állattenyésztő megye szerepel és ez a szemlélet az egyénre is rányomja bélyegét." 28 A Sárvári járásban az is előfordult, hogy egyes magántulajdonosok a megszervezett permetező brigádot nem engedték gyümölcsösükbe, de a vegyszereket maguk sem használták. Viszont a Vasi-Hegyháton, szemben a megyei tendenciákkal, a községekben azért nem dolgoztak az mgtsz-ben, mert a szórványgyümölcsösből és szőlőből is megéltek. 2 9 A korabeli nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtelepítések azonban a gyenge termőadottságú, nagyüzemi gépi művelésre teljesen alkalmatlan és veszélyes területek hasznosításában is szerepet kaptak. Például 1968-ban az olaszfai „Biztos Jövő" mgtsz kérelmére 3 0 a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályával vizsgáltattak olyan 60 kat. hold méretű intenzív gesztenyetermelésre kijelölt területet, amelyek részei egymással összefüggő meredek lejtésű, erodált domboldalon helyezkedtek el, egyúttal a vízerózió is erősen károsította őket. Hasonlóan szilvatermesztésre kívántak 27 VaML XXIII. 8. b. Vas megye Tanácsa Végrehajtóbizottsága Mezőgazdasági Osztályának iratai. Általános iratok. 26.886/1963. 1-9. f. 28 VaML XXIII. 8. b. Vas megye Tanácsa Végrehajtóbizottsága Mezőgazdasági Osztályának iratai. Általános iratok. 26.886/1963. 9. f. 29 Uo. 30 VaML XXIII. 8. b. Vas megye Tanácsa Végrehajtóbizottsága Mezőgazdasági Osztályának iratai. Általános iratok. 25.028/32/1968. 1-2. f. 275
