Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: A fotografálás és tárgyrajzolás jelentősége Pável Ágoston őrségi gyűjtőútjain. Az 1940. évi szalafői táj-és népkutató tábor néprajzi tanulságai
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 226-265 A fotografálás és tárgyrajzolás jelentősége Pável Ágoston őrségi gyűjtőútjain. Az 1940. évi szalafői táj- és népkutató tábor néprajzi tanulságai hiszen mint írja „célunk [...] csupán az [volt], hogy népies témájú felvételeket csináljunk, [s a] háromnapi kószálás [alatt] közelebb férkőzzünk ennek a félreeső, de rendkívül érdekes magyar világnak sajátos lelkiségéhez." A MEGTALÁLT MÚLT „Úgy fekszik egy erdős, szelíd dombokkal szegélyezett kies völgy ölén, mintha az Isten melengető tenyere rejtegetné. A falut a határoló dombok és a mennyboltnak föléje boruló kupolája teljesen elzárják a külvilágtól [...] Bár merre nézel, nem látsz egyebet, csak erdőt, kék eget és fehérre meszelt nyájas házikókat [...] Itt-ott oszlopos, boltíves hajlékok köszöntik a vándort. A szétszórtan strázsáló házak között üde, kamaszodó gyep" (PÁVEL 1936. 5-6. 320). A tíz évvel ezelőtti kalandozást ismét felidézhetjük e helyen, hiszen Pável „fuvolás költői hang' Q 7-on szóló stílusa, néprajzi szemlélete már régen kiforrott, a 40-50-es éveibe lépő kutató habitusa az elmúlt tíz év alatt mit sem változott, 2 8 hiszen egy évtized röpke idő egy kutató életében. Ami vonzó volt néprajzi leírásában 1927-ben, az változatlanul élt tovább 1935-ben, de még 1940-ben is. Nem hiába írta Pável 1934-ben ars poeticájában (ILLÉS 2003. 55-68. 55), hogy „Mindig is szerettem az olyan Móra-féle életpályákat és munkabeosztást. Valamelyes tudomány (de 100% komolysággal) és valamelyes szépirodalom. Igaz, hogy e kétlakiság ártalmára von mindkét tevékenységnek. De hát ez éppen az egyéniség tücske-bogara, mely ellen nincs kenőcs a patikában." Korábbi munkájából vett idézetei ma is üdén hatnak, ha szakmai körökben „nem is tekinthetők azok 100%-os komolysággal néprajzi írásoknak". A füstöskonyhás ház mesteri ecsetkezeléssel történő bemutatása azonban lenyűgöző: „Paulics Anna tanítónő lekötelező kalauzolásával indulunk el a napsütésben vidámnak látszó porták felé. A szabadtűzhelyű házakat már kívülről is könnyen fel lehet ismerni, mert a háztetőkről hiányzik a kémény, a konyha külső fala pedig az ajtó körül, főleg az ajtó felett kormos, vagy ha frissen van meszelve - akkor sárgás, vagy barnás agyagszínű, kétoldalt esetleg füstfogó deszkafalakkal [felszerelt]. A folakon alig látszik puszta hely: tele vannak aggatva a legkülönbözőbb képekkel, főleg szentképekkel és sok fotográfiával(PÁVEL 1927. 74-75. 86). A Farkasfától gyalogszerrel tovább haladó „vérbeli néprajzkutató" kalandra kész társával együtt felfedezi a szalafői Pityerszer időtlen idők óta hátra maradt emeletes kástuját, habár Tóth János építészmérnök Pável kortársaként a megye egyes településeiről saját litográfiáival, felmérési rajzaival és jól komponált fényképfelvételeinek publikálásával az Őrség népi építészetének kutatására már ekkor különös gondot fordított. 2 9 RETINAHÁRTYÁRA VETÍTETT KÉPEK A páveli szövegkezelés eposzi jelzős szerkezetű monológjai kifogyhatatlanul hömpölygő tájleíró részletek bemutatásával, nyelvészeti tárgyleírásokkal, portréábrázolással bővelkednek. Fényképezőgép nélkül képszerűen marad meg tudatunkban a táj, az épített környezet. „Szőke nyíresek csalitos, göcsös legelők, bakhátas szántók, szelíd seprűfüves lankák és sötét fenyvesek között vezet a gyalogút Szolafőnek." (Ld: VSZ. 1936. 31 8-3 38. 331 p.) Nyíres lankák a pityerszeri határban.) Itt-ott egy üres szín, mezei baromállás lapul (Ld: MNÉGY 12998 Pajta) [...] Szalafő tipikus szeres település.(Ld: MNÉGY 12982 27 Vísky Károly 1913 őszén Pável Ágostonnak írt levelében (S. PÁVEL 1999. 28) újpesten elfoglalt lakásába e szép szavakkal hívja: „Ha november vége felé feljössz, amikor már a magunk tűzhelye mellett melegedhetünk, szíves örömest várunk és várlak,[...] Irénkédről, a szép nagy képrőldunántúli ködökről s egyebeidről halljalak fuvolás költői hangod szerint." 28 Dömötör Sándor (Ld. DÖMÖTÖR 1944. 47) A Pável Emlékkönyvbe írt méltatása szerint.- „Pável Ágoston kiemelkedett a népből és leszállt a néphez, mert megértette, hogy »a zsíros avarból erőteljes, újütemű életnek kell csíráznia«. Felkereste a düledező viskókban tengődő szegénynépet és a mélyben ösztönösen fejlődő népi műveltséget felemelte az ismeret minden részletet megvilágító fényébe." 29 Tóth János 1937-1939 között 13 db Szalafőről készített fényképfelvételt közölt (Kástu, Szalafő, (P. Á. felvétele) Pityerszer 131. hsz. Szalafő, Pityerszer 134. Tamaskó János kerített háza az udvar felől (alaprajzzal együtt), Szalafő Pityerszer 132. hsz. Zsoldos János kerített háza hátulról, Zsoldos János kerített háza (P.Á. felvétele) az utca [szeri út] felől, Szalafő. Alsó szer 38. hsz. Lugosi Ferenc kerített háza Szalafő Papszer 72. hsz. Zsoldos József házának vázlatos alaprajza, Szalafő, Papszer 72. hsz. Konyha-kemence távlati kép. (épületbelsőről készített fotográfia), Nyári szállás a pityerszeri dűlőben, Szalafő. Pityerszer 131. hsz. Visontai Dániel boronafalú, emeletes „kástu"-jának helyszíni felmérés alapján készített alaprajzai és homlokzatrajzai. Szalafő, Pityerszer 131. hsz. Visontay Dániel tornácos istállója. Szalafő Pityerszer 131. hsz. Visontay Dániel emeletes „kástu"-ja, a régi magyar építkezés ritka példája. Szalafő. Papszer, Zsoldos Sándor boronafalú méhese Szalafő Templomszer, Pajta felvétele, alaprajzi rajzzal együtt. Szalafő Templom szeri pajta boronafalakkal. Helyszíni felmérés alapján készített alaprajz. Szalafő, Papszer 81. hsz. Pap Ferenc újabb keletű portájának vázlatos helyszínrajza. Tóth János kötetében 13 fényképfelvételt tett közzé Szalafőről, ami az össze fotó (110 felvétel) 12%-a. Tóth János - mint ahogy Gönyey, Pável - fényképeinek többségén sem jellemző a helyben élők megörökítése. 233
