Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: A fotografálás és tárgyrajzolás jelentősége Pável Ágoston őrségi gyűjtőútjain. Az 1940. évi szalafői táj-és népkutató tábor néprajzi tanulságai

NAGY Zoltán izgalmas felvétel került a Savaria Múzeum gyűjtemé­nyébe, a „Cigánytanya Mikosszéplak határában" című fénykép egy egész sor földbevájt putrit ábrázol, ame­lyekhez kopárra taposott ösvény vezet. A fűvel takart épületek előtt áll az egész kolónia (SNF1281). Ugyaneb­ből az évből való az akkor még működő gyöngyösher­mányi alulcsapós vízimalom szép képe is (SNF 1276). Végezetül 1929-ből egy nem e vidékről származó (nyír­béltelki) zsúptetős, deszkakerítéses utcai házat vehe­tünk még számba a korai felvételek közül (SNF 1290), Szentendrén pedig (MNÉGY 12949) egy 1930-ban Rába­gyarmaton készített hajlított, csonkakontyos, léckeríté­ses ház képe hívja fel magára a figyelmet. Általában a Néprajzi Fotótár pusztulásának mértékére jellemző, hogy noha Pável 1931-ben a Vendvidéken és a Szent­gotthárd környéki falvakban 100 fényképfelvételt készí­tett, ezekből mára egy sem maradt. Az 1933. évi múzeu­mi jelentésben pedig mindössze ennyi áll: „a fénykép­felvételek száma egyre gyarapodik". Nem tudjuk, hogy ezen a kifejezésen mit kell értenünk, mindenesetre arc­hívumunkban 1933. április 30-án Nagysitkén felvétele­zett „Orsós Mátyás cigányputrija' n & (SNF 698) „Német József kisbíró kocsi színe", (SNF 697) [fa rudakból össze­tákolt félig zsúppal fedett primitív építmény], Szeptem­ber 6-án Nagycsömötén fényképezett zsindellyel fedett faszerkezetű harangláb (SNF 686, 1287) értendő alatta. 1934-ben Salfán egy „szalmatetős ház"-d\ (SNF 993) fényképezett le eddigi ismereteink szerint. 1935-ben ennél valamivel bővebbek az ismereteink. Ekkor Pável főleg Jelvételező" utakat tett, több ízben az Őrségben és a Hegyhát „félreeső falvaiban" fényképezett, az eredmény: közel 200 népies tárgyú felvétel volt. Ebben az évben Gönyey Sándorral együtt szekérre ülve térké­pezték fel e vidéket. Kalandos utazásuk a Vasi Szemlé­ben is nyomon követhető a „háromnapi kószálás"-ról (PÁVEL 1936. 318), amelyből a Savaria Múzeum Néprajzi Fotótárában ma mindössze tizennégy felvétel árválko­dik, amihez még hozzá számíthatjuk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény­ben őrzött öt Pável képet, de a megőrzött felvételek még így sem érik el az „éves termés" egy tizedét. Nem tudni ugyan, hogy valójában Gönyey Sándorral együtt hány képet készítettek az Őrségben, csak azt, hogy a szakirodalomban jól ismert publikációjában Pável Ágos­tonnak mindössze kilenc fotója [a megismertek fele] jelent meg (PÁVEL 1936. 318-338). 1 9 Ebből az évből egy jól komponált, archaikus, kondorfai, csonkakontyos, zsúpfedelű, deszka oromzatú „faház"-at ábrázoló, múlt­idéző felvétel már csak a Vasi Szemle megsárgult lapjain tanulmányozható (VSZ. 1936. 318-338. 326). 2 0 Három fénykép a pusztuló épületeket ábrázolja. Nemesmed­vesről foszladozó zsúptetejű pajtarészlet 2 1 (SNF 679), Felsőmarácról „hajtóskút" 2 2 (SNF 984), Kisnardáról „pusztuló parasztház a falu végén" című képe (SNF 990) ismeretes. Az 1936-os esztendő a fennmaradt képeit illetően Pável Ágoston egyik legtermékenyebb eszten­deje, ebből az időből húsz darab népi építészet tárgyú felvételét ismerjük. Június tizedikei velemi portyázása alkalmából páratlan szépségű öreg, vakítóan fehérre me­szelt, deszka oromzatú, zsúptetős utcasort örökített meg, amelynek jó része a telekre merőleges, csonkakontyos épület volt (SNF 677, 1369, 1373, 1375), de közöttük olyan kapuszínes ház is akad, amely a régebbi időkre emlékeztetően az utca síkjával párhuzamosan épült fel (SNF 1370). Pável jó szemmel látta meg, hogy a 36-os számú ház ablakát muskátlival díszítették (SNF 680), de a 6. számú ház nagykapuja is felkeltette a figyelmét, amely­nek fedett tetején még a fű is kizöldült (SNF 1374). Alsóújlakról ugyancsak júniusi fotók maradtak ránk „Főúton zsuppos ház" (SNF 1267), „pelva kunyhó üre­sen" 2 3 (SNF 692), „falusi udvar" (SNF 982), „Fő út 87." [előkertes, egy ablakos épülethomlokzatig lenyúlóan zsup­pozott] címet viselve. Szeptember elején Rábagyarmaton járt, ahol füstöskonyhás házat fényképezett (MNÉGY 12948), illetve Vasváron a szőlőhegyen az egykori gyepű kapu területén a „római sáncok"-né\ zsúppal fedett, 18 A 8,5 x 11,5 cm-es lemezen lévő fényképhez az alábbi Pável által a fotó hátuljára írt szöveg tartozik: „Vályograkás. Az elköltözött család a putrit visszaérkez­téig bedeszkázta és bezárta." A képen egyébként egy földbeásott, földdel letakart putri látható az országút mellett. 19 A legutóbbi kutatásunk (2010) eredményeként a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyar Népi Építészeti Gyűjteményében ebből az időszakból még négyet sike­rült felfedezni, így a megmaradt felvételek száma 76-ra emelkedett. 20 Őrségi képek. A Vasi Szemlében (A továbbiakban: VSZ.), (PÁVEL 1936. 318-338. 326) megjelent kép aláírása: „ Vasárnapi terefere öreg kondorfai faház torná­cán (Kulcsár Kálmán és Vilma háza) Foto: Dr. PáveiÁgoston." 21 A fénykép hátulján lévő szöveg: „Özv. Tamasics Ferencné 2. sz. házának pajtarészlete, hátulról. Nagy faragott boronafákból falazva." 22 A fényképfelvétel hátulján lévő szöveg: „Tóth Kálmánnak használaton kívüli; pusztuló »hajtóskútja« szalmatetővel." 23 Pável az épületek utca felöli oromzatát fényképezte a kor szokása szerint, a gazdasági udvar, gazdasági melléképület ritkán került lencsevégre. 230

Next

/
Thumbnails
Contents