Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: A fotografálás és tárgyrajzolás jelentősége Pável Ágoston őrségi gyűjtőútjain. Az 1940. évi szalafői táj-és népkutató tábor néprajzi tanulságai

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 226-265 Szombathely, 2011 Nagy Zoltán A FOTOGRAFÁLÁS ÉS TÁRGYRAJZOLÁS JELENTŐSÉGE PÁVEL ÁGOSTON ŐRSÉGI GYŰJTŐÚTJAIN AZ 1 940. ÉVI SZALAFŐI TÁJ- ÉS NÉPKUTATÓ TÁBOR NÉPRAJZI TANULSÁGAI PÁVEL ÁGOSTONRÓL SZÜLETÉSE 125. ÉVFORDULÓJÁN Pávelről kötetnyi irodalom, összefoglaló tanulmány látott napvilágot. Mellszobra figyelmeztetően a róla elnevezett sétány közelében, az egykori Vasvármegyei Múzeum parkjában található. Szombathelyi házán emléktáblát helyeztek el, Szentgotthárdon múzeum viseli nevét, születésének 100. évfordulóján a Savaria Múzeum, amelynek 1928-tól haláláig igazgatóhelyettese - Báró Miske Kálmán névleges igazgatósága idején valódi vezetője - volt, M. Kozár Mária rendezésében nagyszabású emlékkiállítással adózott emléke előtt. Leánya, S. Pável Judit a mai napig hűen őrzi kultuszát, az Ő szerkesztésében válogatott tanulmányait és cikkeit összegyűjtő kötet is megjelent 1976-ban, amelyben a kéziratban lévő dolgozatai - többek között a köles- és hajdinatermesztés, gyűjtögetés, lenfeldolgozás és párló mosás - is napvilágot láttak. 1986-tól kapnak minden évben a megyében dolgozó, kiemelkedő honismereti munkát végző személyiségek Vas Megye Közgyűlés által alapított „Pável Ágoston Emlékplakett" díjat. Életrajzi tájékoztatója szerint „1888. augusztus 28-án Vashidegkúton (Cankovo), Vas megyében Pável Iván és Obál Erzsébet harmadik gyermekeként született meg Pável Ágoston, aki 1946. január 2-án hunyt el Szombathelyen."^ A lexikonok szerint „nyelvész, néprajzkutató, aki tanári, majd doktori diplomát szerzett a Budapesti Egyetemen. A szlovén származású Pável elsősorban sóját népe, illetve nemzetisége népi kultúrájának és irodalmának, valamint a magyar-szlovén kulturális kapcsolatok kutatója volt."

2 Más források szerint

3 költő, polihisztor. Száraz szavak. Mi kései utódai vajon kit tisztelhetünk benne? Elsősorban elkötelezettségét, az általa vezetett intézmény sorsáért való harcát, szüntelen törődését. Néprajzkutatóként becsülnünk kell máig ható szakirodalmi 1 S. PÁVEL 1976. 273-277. 2 Néprajzi Lexikon Budapest, 222-223. Paládi-Kovács Attila 3 NAGY 2002. 691-692. munkásságát, azt az üzenetét, hogy latin-magyar szakos tanárként, szláv nyelvészként aprólékos gonddal tárta fel a „Vendvidék" - a hazai szlovénség - és az Őrség szellemi, tárgyi kultúráját. Emellet kitűnő írói vénával is rendelkezett. Lírai hangú úti beszámolóiban éles szemű néprajzi megfigyelőként őseink kulturális kincseire hívta fel a nagyérdemű publikum és a szintén nagyérdemű tudós társadalom figyelmét. Mint ahogyan leánya találóan jellemezte: „ezerszárnyú ember" volt. A gyűjteménygyarapítás és kutatás fellendítése érdekében 1933-ban megalapította a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesületét, elindította és haláláig szerkesztette a Vasi Szemle című tudományos és helytörténeti folyóiratot. A szegedi egyetem bölcsészeti karán a délszláv nyelv és irodalom tárgykörből magántanári képesítést szerzett 1941-ben. Kossits Józsefet követve a Rába és Mura közötti vidék első hivatásos kutatójaként a szellemi és anyagi műveltség kérdéseivel foglalkozott. Az 1920-as évektől főleg Bátky Zsigmond hatására érdeklődésének középpontjába a magyar ház szerkezeti felépítése, főként annak tüzelőberendezése került. E tárgykörben az évek során jelentős mennyiségű népi építészeti felvételt is készített. Pável Ágoston tárgyi néprajzi gyűjtése kiterjedt a történeti Vas megye egész területére. 127 ponton gyűjtött adatokat, tárgyakat, és készített néprajzi tárgyú felvételeket 1928 és 1946 között. 18 év alatt közel 1000 felvétellel gyarapította a múzeum Fotótárát, amelyből a II. világháborús veszteségek miatt csak töredék maradt az utókorra. A Néprajzi Adattár 2000 lapon őrzi Pável tanulmányainak kéziratát, gyűjtőútjain készült néprajzi, főleg nyelvészeti feljegyzéseit. A régi Gyarapodási Napló tanúsága szerint 1928 és 1946 között 668 tárggyal gazdagította a Néprajzi Tárat, amelyek egy része a háború alatt azonban elkallódott. Néprajzi gyűjtéskor komplexitásra törekedett. A két világháború között barátai - Bátky Zsigmond, 227