Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
NÉPRAJZ - Horváth Sándor: Fogadók, kocsmák Vas vármegyében a XVIII-XX. században. Előmunkálatok a vasi múzeumfaluban bemutatandó csehimindszenti fogadóhoz
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 183-225 Fogadók, kocsmák Vas vármegyében a 18-20. században. Előmunkálatok a Vasi Múzeumfaluban bemutatandó csehimindszenti fogadóhoz EGYÉB TANULSÁGOK A KOCSMÁK, FOGADÓK KAPCSÁN A szakirodalommal ellentétben úgy látjuk, hogy a szabadkéményes konyhák építése nem az Alföld (és Kisalföld) területén alakult ki és terjedt innen az ország más területeire, hanem - vélhetően - egyidőben jelent meg ez az új típusú füstelvezetés a területünkön is meg az Alföldön is. (Az ország más területét ezzel kapcsolatban nem vizsgáltuk.) A 19. század elején az ország közepén - tulajdonképpen az Alföldön - „nagy összefüggő nyitott kéményes terület van", s innen erős expanzió figyelhető meg minden irányba" - fogalmazott a lakás füsttelenítésének összefoglaló bemutatásakor Barabás Jenő 17. fotó. Vendégek a két világháború között a kisnardai kocsmában - magántulajdon Foto 17. Gäste zwischen den beiden Weltkriegen in der Kneipe von Kisnorda - Privatbesitz 18. fotó. Vendégek a két világháború között a táplánszentkereszti kocsma udvarán - magántulajdon Foto 18. Gäste zwischen den beiden Weltkriegen auf dem Hof der Kneipe von Táplánszentkereszt - Privatbesitz (BARABÁS 1970. 281). Emiatt a néprajzi szakirodalomban a továbbiakban úgy fogalmaztak, hogy az alföldi háztípusnál kialakult szabadkéményes füstöskonyhás révén terjedt el ez a füstöskonyhás építkezés ország szerte. Ezt Barabás a magyar néprajz legutóbbi nagy összefoglalásában megerősíti, azt írván: „A Dunántúlon a konyhának, ami itt az eredeti lakótér, a 17-18. században már födémé van, s így a beszűkült légtér következtében nagyon füstös. Az alföldi kevésbé füstös, mert a konyhának vagy nincs mennyezete, vagy hátsó része fölé ún. szabadkéményt építenek, amely a szikrát, füstöt a tetőn kívülre viszi" (BARABÁS 1997. 302). Holott a történeti adatok tanúsága szerint nem az alföldi háztípus terjedéséről van szó, hanem ennek a típusnak korábbi - az alföldivel várhatóan azonos időszakban való - megjelenéséről számos vidéken. Bár ekkor még - elsősorban - nem a parasztság körében terjed, hanem a nemesek körében, az uradalmakban és a plébániákon. Az uradalmakban pedig többek között a kocsmákban, fogadókban, azaz azokban az épületekben, amelyekben a parasztság jelentős számban megfordult. A hívek - tehát a parasztság nagyobb száma -járt többször a plébániákon is. Az újításokkal - például 19. fotó. Dél-burgenlandi falu kocsmája a két világháború között - Gaál Gyűjtemény, Savaria Múzeum Foto 19. Buschenschank im Süd-Burgenland zwischen den beiden Weltkriegen - Gaál Sammlung, Savaria Museum 221
