Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
NÉPRAJZ - Horváth Sándor: Fogadók, kocsmák Vas vármegyében a XVIII-XX. században. Előmunkálatok a vasi múzeumfaluban bemutatandó csehimindszenti fogadóhoz
HORVÁTH Sándor 5 ablaknyílás 1 redősajtó a Kamrába pléhvel Közép 2 belső ablak és vas a Kamrában Közép Vágóhidról benyíló Kis Kamra 2 ablak 2 vassal Közép 1 redősajtó 1 retesszel Közép c. Nvitott félszer: 6 téglaoszlopon, zsúppal födve. 6° hosszú 4° széles, faszerkezete jó Zsuppteteje jó sarkokon kerékvetők jók d. Keríttés téglából jó Vakolása, teteje zsúppal födve jó Sövénykeríttés ugyanitt Közép A Kert Kerittése Kívülről tüskével jó 2 deszkás Kapu az utca felöl jó 1 deszkásajtó jó 1 Kertkapu Léczből Közép ház gádora fával szegve jó e. 1 Gémes Kút téglával kirakva jó 1 Kútvödör jó 1 Kútágas vas-szeggel jó 1 Kútgém-sudárral és lánczal jó A csehimindszenti kocsmát - többek között - 1888-ban adták bérbe. A Vasmegyei Lapokban ez a hirdetés jelent meg: „Korcsma bérbeadás. Csehimindszenten az alulírott tulajdonát képező korcsma, mely 3 szobával, konyhával, borpincével, vágószékkel, három istállóval, kocsiszínnel, jégveremmel von ellátva, és nagy udvarral és kerttel, bír bor, sör és pálinka regállóval, husvevési joggal együtt, 1888. évi október hó 1-től 3 évre haszonbérbe adandó. Bővebb felvilágosítással szolgál Deutsch Jakab birtokos Csehimindszen ten ". 19 A XIX. század végén már több kocsmát eladtak addigi birtokosaik, például a Festetics család 1892-ben többek között a katafait. Ennek alapterülete 423 négyzetméter. Téglából épült, cseréppel fedett, meszelt vakolt épület: „Tartalmaz 3 szobát, konyhát kemenczével, egyik szoba padlós, a többi téglaburkolatos, 1 kamrát, 1 pincét, 2 istállót, 2 kétszárnyú salus kulcsos pléhes ajtóval, 1 kétszárnyú istáló kapuval, 1 istáló ajtóval 4 kulcsos pléhes szoba és konyha ajtóval 1 lécezett bormérő helyiséggel, kulcsos pléhes ajtóval 2 ablak és 2 herkével 2 mázos 19 Vasmegyei Lapok XXII. évf. 25. sz., 1888. március 25. 4. p. 20 MOL Festetics es. P274 214.cs. 21 MOL T4. 135. kályhával". Ugyanott az udvari kocsiszín 54 négyzetméteres, „Tégla oszlopokra és zupptetőre építve Kellő használható karban. A korcsma udvar fonással van bekerítve 1 kapu és 1 ajtó". 2 0 A XIX. század elején az egervári „Vendégfogadó: téglából épült, áll három szobából, egy kéményes konyhából, egy kamrából. Tornácos. Fenyőfa deszkával padlásolt (tűz ellen sárral tapasztva), zsúppal fedett. Istálló a vendégfogadó udvarában az ott megszállók számára és egy a fogadós marhái számára (mely utóbbi kő fallal el von rekesztve), téglából épült, zsúppal fedett. A két istállóban mintegy 36 ló fér el. Van itt egy mészárszék is, melyet a fogadós használ. Szekérszín: falábakon áll, zsúppal fedett" (SRÁGLI-VÁNDOR é. n. 77). A kocsmák udvarán a XX. században rendszerint tekepályát, kuglizót lehetett látni. Ezek elterjedésével kapcsolatban van egy fogódzónk: a Batthyány uradalom rajzai között találtuk egy kuglipálya alap- és homlokzati rajzát 1863-ból. (13. tábla) A feljegyzés szerint a lekehelyi fogadóhoz építették. 2 1 Kuglizással kapcsolatos 1818-as adatot közölt Bajzik Zsolt is az oladi Zeli kocsmáról. (BAJZIK 2004. 105) 204
