Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

NÉPRAJZ - Horváth Sándor: Fogadók, kocsmák Vas vármegyében a XVIII-XX. században. Előmunkálatok a vasi múzeumfaluban bemutatandó csehimindszenti fogadóhoz

HORVÁTH Sándor 1607-ben a három nyári hónapra - júniusra, júliusra és augusztusra - megvette a borkimérés jogát. Egyben kikötötték, „hogy senki ezután az közönséges jóra tekéntvén soha más kocsmájára, sem falura; sem Csemeteiné asszony korcsmájára ne járjon sub poena fl. 1. Ha valaki látja, bíró uramnak be nem mondja, kiváltképpen az két fél szomszédja, két annyit vehessen bíró uram rajta, azaz fl. 2." (BENCZIK-DOMINKOVITS 1993. 36). A kocsma rendjénél Szombathelyen kiemelt figyelmet fordítottak az iparosoknál szolgáló legényekre. „Város végzése, hogy a Korcsmákon a Legények 8. óránál tovább ne mulassanak, ellenkezőt cselekedőt pedig az Hadnagyok áltól 80 k. büntettessenek" - szól az 1630-as évek végén hozott városi határozat."

3 A hosszan mulatozó, dorbézoló legények másnap bizonyára csak részleges minőségű és mennyiségű munkát tudtak elvégezni. A nemesi közösségek statútumai is foglalkoztak a kocsmák rendjével. A nemescsóiak 1641-ben a kocsma működéséről a következőképp döntöttek: „I. Hogy az bor árulás magunk keőzőtt szabad légyen fizetés nélkül Szent Mihály naptul fogva, Kis Karacsonyigh, es senkinek ne légyen szabad egy másra kezdenyi. II. Az után ismégh az falunak fogodot(t) korcsmarossa légyen, Szent Mihály napigh, es hogy az ako számtul fizessen az falunak végezése szerint" (HUDI J. 1999. 32.). Répceszemere 1660. február 16-án a nyitvatartásról és egyebekről így rendelkezett: „Bizonyos és szükséges dolgok végett a legesőben is, minthogy éj(j)eli időben az sok részegeskedők miot(t) sok kiáltások, löveldezések, lopások, verekedések esnek, akarván azért ezeket preveniálni, és mivelhogy minden cselédesgazda szentessebb lehessen házánál, tettünk ilyen végzést közönségesen. (I•) Hogy ezután vigyázók legyenek éj(j)el, éjfélig kettő, éjfél után is kettő. (...) (IV.) Ittem az korcsomáról való bor hordás igy rendeltetet(t), hogy mihilyes a vigyázók fe(l)allanak, mondgyak meg a korcsomárosnak, hogy senkinek immár ne adgyon. Ha ,elvonyhassak a bort. Mely bort a magok számára lészen a vigyázóké. (VIII.) Ittem mivel a szenti Irás azt tartya, hogy elsőben is adgyuk az Istennek, ami istené, és igy annak utanna mindennek megadatik. Minthogy ez edeig némelyek nem gondolván az Sz[ent] vasarnapokkal és ünnep napokkal, sem praedicatiokon, sem istenes dolgokban nem forgolódtanak, és részegeskedtenek, hogy azért Istennek haragja és ostora reánk ne következzék; tettünk ilyen végzést falujul, hogy annak utána senki közülünk; szemereiek itt a mi falunkban lakozók, se mások praedicatio alatt ne részegeskedgyenek, mert volak(i) házánál és valamel(y) gazdánál találtatik, ez megbizonyosodik, négy forintig büntettetik a gazda. Az betegeken, gyermek ágyasokon, vidékieken kivöl, kik nem it(t) iszák, hanem más faluba viszik, az olyanoknak (a) korcsmáros kiadhattya, azonkivül senkinek itt valóknak" (HUDI 1999. 42-43. VÖ.: VANYÓ 1976. 225). Répceszemerén egy évszázaddal később, 1745-ben új kocsma építéséről hoztak határozatot. „Eötödszörre: Invitállyák azonb(an) közönséges szemerei comportionatus uraimékat a falu közönséges korcsma házának, és mészárszékének a közönséges funduson a proportione köz költséggel leendő megh csinálására, és akképpen terjedendő haszna vételire, egyéb(e)ránt protestáns uraimék azt megh épétetik és a refractariusokat annak dominiumáb(a) nem eresztik, míglen költségeket, és fáradságokat elegendőképpen a proportione nem refundállyák" (HUDI 1999. 58-59). Nárai nemesi közbirtokossága 1676-os statútumában megszabta: „Közöttünk való korcsmárosok nékiek szabott igaz mészszöllel mérjenek, nem mérvén azzal, büntettessenek négy forént(t)al meg" (HUDI 1999. 45). A Vas megyei statútum - immár a XVIII. század végén - 1798-ban eképpen szabályozza a nyitva tartás rendjét: „a' Kotsmákon való múlatás nyári üdöben 10. téli üdöben pedig 9 óráig engedtetvén meg - e végre a Helységekbe o

7 kirendelt üdöben mindenkor Harang szóval a' Haza menetelre jel adatassák".

4 Nem feledhetjük, hogy az urdalmi rendszabások hasonlóképpen rendelkeznek a kocsmák működési rendjéről. Amikor megerősödtek a kiscelli zarándoklatok, akkor ott nagyon sok vendéglő működött. A Szarvas vendéglő már 1766 előtt működött. Az Angyal vendéglőt Koptik apát építtette, 1766-tól 1870 tájáig működött. Ugyancsak 3 1636-1640; VaML Városi jegyzőkönyvek, Szombathely, 6. p. A Vas Megyei Levéltárban végzett kutatásaimhoz nagy segítségemre volt Benczik Gyula a levéltár munkatársa, akinek szíves támogatását ezúton is köszönöm! 4 VaML Statútumok, 1798. nov. 5. 188