Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei

SÜMEGI Pál - CSUTI Tamás - TAKÁCS Tibor - TÖRŐCSIK Tünde 20. ábra. A váti Bodon-tábla elnevezésű dombtető és a Hosszú-víz patak allúviuma között mélyített fúrások alapján készített keresztszelvény Fig. 20. Cross-section made on the basis of drills between the alluvium of the Hosszú-víz brook and the hilltop called Bodon-plate at Vát rendkívüli mértékben jellemző (13. ábra), de az általunk vizsgált szintben a lombosfák és a tűlevelű pollenek aránya párhuzamosan jelentős (bár eltérő abszolút értékben) maradt. Ennek nyomán inkább a középkor végén a lehűléssel párhuzamosan kialakult síksági lombosfa populációkból és hegylábi, hegységi régióban terjedő, vagy ültetett fenyőerdőkből származó pollenanyag összetételével kell számolnunk. A fenyő és a lombos fa pollenek egyidejű jelentős arányú jelenléte pollen tafonómiai kérdéseket is felvet. Tudnunk kell, hogy a hegylábfelszínek, hegységi térségek peremén található alluviális üledékgyűjtőkben speciális pollenösszetétel alakul ki (HALL 1987. HALL, 1987.), mert a hegyláb felszínről érkező, jelentős szállítási energiával rendelkező folyók, patakok egyrészt egy jelentős vízgyűjtő és lehordási területről származó pollenanyagot gyűjtenek össze, másrészt a pollenek jelentős része lebegő szemcsefrakcióval együtt szállítódik az akkumulációs térszínekre. így a lokális pollen mellett jelentős mennyiségű regionális pollenanyag halmozódik fel egy alluviális üledékgyűjtőben, másrészről a jelentős kiterjedésű, légzsákos, a lebegtetve kiválóan szállítódó virágporszemcsék túlreprezentáltak lehetnek az üledékben. Az általunk vizsgált szelvényben valószínűsíthetően ez is szerepet játszik a légzsákos fenyőpollenek jelentősebb arányának kialakulásában. A középkori szint előtt is a gabona pollenek aránya és ezzel párhuzamosan az erdei fenyő virágporszemeinek aránya erőteljesen lecsökkent, ugyanakkor a lombosfák diverzitása és virágporszem arányuk megemelkedett az előbb tárgyalt szinthez képest. A szelvény érdekessége, hogy úgy tűnik bizonyos pollenanalitikai szintek egyszerűen hiányoznak, nem fejlődtek ki a szelvényben. Ennek, mivel beásási nyomok és emberi hatásra bekövetkezett réteghiányt nem lehetett kimutatni a szelvényben, több oka is lehet, egyrészt a szelvény felhalmozódása igen jelentős mértékben eltér az ártér mélyebb szintjén feltárt szelvényétől, ennek nyomán feltételezzük, hogy az üledék lerakódása nem volt egyenletes, intenzívebb, gyorsabb ülepedési és kifejezetten lassú ülepedési szakaszok váltakozhattak. Valószínűleg a völgyet kialakító Hosszú-víz patak is többször áthelyeződhetett az allúvium különböző pontjára. A hiányzó pollenanyag alapján a késő vaskor, a császárkor és a népvándorláskor jelentős részében minimális üledék halmozódhatott fel az ártér ezen pontján, de a bronzkor, vaskor és a középkor folyamán jelentősebb vastagságú üledék halmozódhatott fel. Ezek az eltérő korban kifejlődött rétegvastagságok és felhalmozódási szintek nyomán a csapadékbevétel, a patak vízhozama és a Hosszú-víz patak allúviumának kiterjedése dinamikus változására következtethettünk az utolsó évezredekben. 102