Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei

SÜMEGI Pál - CSUTI Tamás - TAKÁCS Tibor - TÖRŐCSIK Tünde 0 8 0 20 0 8 0 20 0 40 80 0 8 0 2 0 8 0 8 0 20 0 80160 0 20 40 0 8 0 20 0 800 17. ábra. Vát, Hosszú-víz patak allúviumában mélyített II. fúrás pollenelemzésének eredményei (abszolút taxonszám, szelektált taxonok) Fig. 17. Results of the pollen onalysis of the II. drill in the alluvium of the Hosszú-víz brook ot Vát (absolute number of taxons, selected taxons) származhat talajosodás során felhalmozódott szerves anyag növekményből, a lejtő irányban áthalmozódott erdei talaj humusztartalmának az ártéri üledékhez keveredéséből, illetve a Hosszú-víz patak által az ártérre szállított szerves anyagból. Bármelyik folyamat játszódott le, vagy akár több folyamat kombinációja alakulhatott is ki, a szerves anyag tartalom majdnem homogén eloszlású volt a rétegen belül, felismerhető növényi maradvány nem került elő. Ennek nyomán feltételezzük, hogy a lejtő irányban folyamatosan bemosódó talaj keveredhetett az ártéri üledékképződéssel és ennek nyomán alakult ki a szerves anyagban dús holocén réteg. A felszínhez közeli rétegsorban az üledék szerves anyag- és az agyag tartalom ugrásszerűen megemelkedett, valószínűsíthető, hogy a patak aktív medre áthelyeződött az ártér egy távolabbi pontjára, így a fúráspont környékén folyamatos talajképződés alakulhatott ki. A talajképződés jelentős mállással járhatott együtt, innen származik a megnövekedett agyag tartalom, majd a talajképződés környezete megváltozott, náddal, gyékénnyel, sással és valószínűleg fűzzel borított láposmocsaras környezet alakulhatott ki, és tőzeg felhalmozódás indult meg. A VÁTI HOSSZÚ-VÍZ PATAK ALLÚVIUMÁN MÉLYÍTETT FÚRÁSSZELVÉNYEK POLLENANALITIKAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI A régészeti lelőhelytől távolabbi, II. sz. fúrásszelvény pollenanalitikai vizsgálatának eredményeivel kezdenénk az értékelést, hogy a távolabbi környezet (vegetáció) változásai alapján jobban kirajzolhassuk a lelőhely közvetlen környezetében, döntően emberi hatásra bekövetkezett növényzeti változásokat. A pollenanyag változását abszolút pollenszám (számolt darabszám) alapján adjuk meg, mert így még élesebben kirajzolódnak azok a különbségek, amelyek az egyes szintekben jelentkeztek, és láthatóvá válik, hogy milyen szóródás alakult ki az egyes minták pollenösszetételében (17. ábra). 102