Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 95-121 A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei a felszíni vízleöblítés során, a szivárgó vizekben oldva elsősorban ionok, kolloidok szállítódnak az üledékgyűjtő rendszerbe, és a mállatlan szilikátszemcsék eróziója minimális. Az üledékgyűjtőbe kerülő tápanyagok (pl.: kálium, nátrium, stb.) hatására az algák elszaporodnak és így az üledékgyűjtő medencében finom szemcsés, szerves anyagban dús detritusz jellegű tavi üledék halmozódik fel. Ha a vízgyűjtő felszínén a növényzeti borítás természetes (pl.: erdőégés) vagy mesterséges csökkenése következtében instabillá válik, akkor az erózió lepusztíthatja a vízgyűjtő talajrétegét és az alapkőzet mállott, regolitnak nevezett részét is, így a mállás különböző fokán álló, illetve mállatlan szilikátszemcsék halmozódnak fel az üledékgyűjtőben. Az üledékföldtani és geokémiai elemzések felhasználhatók az egykori, növényzeti GEOMORFOLÓGIAI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ÉS TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK ELEMZÉSE A vizsgált terület a Gyöngyös-patak pleisztocén kavicsteraszán helyezkedik el. Ennek a kistájnak a fejlődése a pliocén végétől, a negyedidőszak kezdetétől különíthető el, mert ekkor alakultak ki azok a domborzati viszonyok, amelyek a kistáji beosztás morfológiai alapját képezik. A felszínalaktani vizsgálatokat a fúrásokra és a domborzatmodell elemzésére, a szintvonalas térképek nyomán készített morfometriai elemzésre építettük fel. Ugyanakkor, mivel a geomorfológiában fontos az egységes, megközelítőleg azonos felszínek lehatárolása, ezért felhasználtuk az egyméteres felbontású árnyékolt és magasság szerinti domborzati modellt, valamint az árnyékolt lejtőszöget bemutató domborzati modellt 5. ábra. Gyöngyös-patak kavicstakarójának földtani térképe (1:100.000 M) Fig. 5. Geological map of the gravel layer of the Gyöngyös brook (1:100.000 M) változások, antropogén hatásokra bekövetkezett talajtani változások rekonstrukciójára is, bár az üledékgyűjtőben felhalmozódott üledékes rétegek kémiai összetételéből nem lehet automatikusan, rutinszerűen az egykori talajtani változásokra következtetni (ENGSTRÖMWRIGHT 1984.). Ennek oka az, hogy az üledékgyűjtőbe kerülő szemcsék eredete nehezen állapítható meg, mert a szervetlen anyagok között a bemosódó vagy eolikus úton behordódott, esetleg oldott formában szállítódó, de a tavi környezetben oldhatatlan csapadék formájában kiváló anyagok és az autochton komponensek keverednek. Ugyanakkor az üledék kémiai összetétele is megváltozhat a szingenetikus és posztgenetikus diagenezis folyamatok révén. és az ebből kialakítható lejtőirányú felszíngörbület modellt, és ezek nyomán rekonstruáltuk a lefolyási viszonyokat és a vízrajzot. A történelmi térképeket elsősorban az elmúlt 200 év növényzeti borítás változásának rekonstrukciójára használtuk fel. A TERÜLET GEOLÓGIAI, ÉGHAJLATI, NÖVÉNYTANI, ÁLLATTANI ÉS TALAJTANI JELLEGZETESSÉGEI A vizsgált váti térség Magyarország nyugati részén, a Nyugat-Magyarországi-peremvidék nevű nagytájon és a Sopron-Vasi-síkságon belüli Gyöngyös-síkon található (4. ábra). A neotektonikai okok, a Rába-vonal mentén lejátszódott süllyedés következtében kiemelt helyzetű, platószerűen megjelenő kavicstakaró következtében 101