Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei

SÜMEGI Pál - CSUTI Tamás - TAKÁCS Tibor - TÖRŐCSIK Tünde 4. ábra. Nyugat-magyarországi kavicstakarók térképe a vizsgált területtel (ÁDÁM-MAROSI (szerk.) 1975.) I. Rába-jobbparti kavicstakaró; II. Rába-balparti kavicstakaró; III. Pinka-patak kavicstakarója; IV. Gyöngyös patak kavicstakarója; V. Répce folyó kavicstakarója; VI. az Ikva-Vulka kavicstakarója; VII. a Kőszegi-hegység szögletes lepelkavicsa; VIII. Soproni-hegység miocén kavicstakaró; IX. Pliocén kavics; X. Röghegységi zóna (Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Vas-hegy) Fig. 4. Map of gravel loyers in West-Hungary with the investigated area (ÁDÁM-MAROSI (eds.) 1975.) I. Gravel layer on the right bank of the Rába river; II. Gravel layer on the left bank of the Rába river; III. Gravel layer of the Pinka brook; IV. Gravel layers of the Gyöngyös brook; V. Gravel layer of the Répce river; VI. Gravel layer of the Ikva-Vulka; VII. Rectangular foundotion gravel of the Kőszeg mountain; VIII. Miocéné gravel layer in the Sopron mountain; IX. Pliocene gravel; X. Block mountain zone (Sopron mountain, Kőszeg mountain, Vas mountain) területe nem azonos a vízgyűjtő területtel. A szél által szállított poranyag, virágporszem anyag elsősorban az általános légkörzéstől, széliránytól függ. A felszíni, areális erózióval lepusztult és felhalmozódott üledék behordódására viszont főleg a lejtő meredeksége, növényzeti borítása, a csapadék eloszlása és intenzitása hat. Ha ezeket a vizsgálatokat összekapcsoljuk paleobotanikai elemzésekkel, a növényzeti változásokról is információkat nyerhetünk, majd az üledékföldtani, geokémiai, malakológiai anyagokkal bővítve elemzésünket egyre teljesebb képet kaphatunk az üledékgyűjtő múltbeli környezetéről (

BIRKS-BIRKS 1980). Az ősmaradványokat magába foglaló üledékes összlet szintén jelentős információkat hordoz az üledékgyűjtő rendszerről és a vízgyűjtő terület fejlődéséről. Az üledékben található finom eloszlású, azonosíthatatlan szerves anyag és a finom szemcse összetételű szervetlen anyagok üledékföldtani, köztük geokémiai analízise lehetőséget adhat az egykori környezet pontosabb rekonstrukciójához. A tavi, lápi, mocsári üledékek geokémiai analízisén alapuló első üledékgyűjtő-vízgyűjtő környezeti rekonstrukciókat MACKERETH (1966.) brit kutató végezte el. Alaphipotézise szerint az üledék izzítási veszteség módszerrel meghatározott szervetlen anyag tartalma, a teljes kémiai feltárás során kapott Na- és K- tartalma összefüggésben van a tó vízgyűjtő területének eróziójával. MACKERETH (1966.) szerint, ha az üledékgyűjtő vízgyűjtő területe növényzettel borított, akkor a felszíne stabil, az alapkőzet mélyen mállott és talaj borítja. így a csepperózió, 102