Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Brauer-Benke József: A frikciós dobok története és típusai
BRAUER-BENKE József a Háromszék (ma Kovászna) megyei Bereck is, ahol burrogtatónak nevezik. Viski nem írja le a hangszer külsejét, de az elnevezése miatt valószínűsíthető, hogy a nagyobb méretű, hajlékony anyaggal megszólaltatott frikciós dobról lehet szó (Sárosi 1998. 141). A hangutánzó szóból ugyan még nem következne, hogy ez is egy hajlékony szárral megszólaltatott frikciós dob, viszont a nyelvterület keleti részéről nincs adatunk a merev szárral megszólaltatott frikciós dobtípusokról. A bika típusú frikciós dob hangkeltés szempontjából lényegében azonos felépítésű, mint a „köcsögduda", de a nyitott aljú vödörre feszített juhbőr, melynek közepébe lófarokszőrt erősítenek az anyagánál és a méreteinél fogva sokkal mélyebb hangot ad. Valószínűsíthetően az elnevezését is innen nyerte. (6. kép kolendálók-Románia) A moldvai csángó köszöntők Szabófalván az újévi hejgetéshez használják ezt a hangszert ( WICHMANN 1907. 290). A csángókkal szomszédos román kolendálók szintén használnak hajlékony szárral megszólaltatott frikciós dobot, amit a bőgő hangja után taurnak (bikának) vagy buhaiunak (bivalynak) neveznek (SEBESTYÉN 1900. 440). A román taur szó bika jelentését figyelembe véve a hangszertípus elterjedésénél valószínűsíthető a szomszédnépi kölcsönzés esélye (DIÓSZEGI 1997.197). A Keleti-Kárpátokban élő hucul népcsoportnál szintén elterjedt a buhai elnevezésű frikciós dobok használata. A lengyelek Kaszubach és Ziemi Chelminskij vidékén újévkor szintén használnak hajlékony anyaggal megszólaltatott frikciós dobokat. A hangszertípus helyi elnevezése a burczybos, amelynek jelentése kb. morgó basszus. A burczybas hánccsal összefogott faabroncsokból áll, amelyre bőrmembránt erősítenek és a membránba kötözött leviaszozott lószőr anyag húzogatásával szólaltatják meg. A Hangszerek Enciklopédiája bemutat egy orosz frikciós dobot, amely felépítését tekintve egy hosszúkás hengerdob és a rézcsavarokkal leszorított bőrmembránjába egy a hangszertest hosszával megegyező lószőr köteg van bele kötözve (MIDGLEY 1996. 155). A hajlékony szárral megszólaltatott frikciós dobok ismertek a csehországi Bohémiában is, ahol az elnevezése bukac vagy bukál. A bukac kifejezés a pukac-dörmögő medve és a bukál pedig a bokály és pohár kifejezésekkel hozható kapcsolatba (REISENBERG-DÜRINGSFEID 1861. 11). Elterjedt magyarázat még a byk vagyis bika szóból való származtatás is. 1861-ből, Pilsen környékéről ismert a hangszertípus leírása. A bukac hordóformájú frikciós dob, aminek bőrmembránját bélből készített húrral szólaltatják meg úgy, 6. kép. Kolendálók, Románia Abbildung 6. Colinder, Rumänien hogy a membrán alatt kifeszített húrra lószőrt erősítenek és azt benedvesített kézzel húzogatják. A bukac hordó dongákból van összeállítva, amiket háncsszalaggal vagy vasabronccsal fognak össze. A hordótest oldalára hangnyílást vágnak, mert a hordó mindkét vége bőrmembránnal zárt, amiket szegeléssel vagy a háncsszalaggal rögzítenek. A bukal elnevezésű típusnál a hangszertest agyagból készült, fogóval ellátott fazékforma. A fazék száját lezáró madzagokkal rögzített membránba egy vékony zsinór van belekötözve és aminek a végére egy esztergált fanyél van erősítve. Szintén ismert a hajlékony anyaggal megszólaltatott frikciós dob a szomszédos Burgerlandban is, ahol büllhő fen az elnevezése. Azonban a büllháfen kifejezésben a büll nem a bikára utal, mint ahogy azt sokan tudni vélik, hanem az ófelnémet pullőn alakból kialakuló középfelnémet bullon alak származéka és a jelentése „hangos, zajos" (KRETZENBACHER 1966. 64-65). Ebből kifolyólag a büll/?öfen-kb.„zajos fazék" jelentése inkább a „köcsögduda" elnevezéssel rokonítható. A büllháfen típusú, hajlékony anyaggal megszólaltatott frikciós dobok elterjedési területe Alsó- és Kelet-Karintia, Közép- és Kelet-Stájerország, Közép- és Dél-Burgerland, és Alsó-Ausztria. Leopold Kretzenbacher megállapítja, hogy Közép-és Felső Karintiában ismeretlen a frikciós dob hangszertípus, ezért vagy soha nem is terjedt el ezeken a vidékeken vagy az ADV kutatásának idejére már teljesen eltűnt a köztudatból. Kretzenbacher a burgerlandi hajlékony szárral megszólaltatott frikciós dobokat vizsgálva kihangsúlyozza, hogy az összes elnevezés német eredetű, ezért nem valószínű, hogy keleti irányú átvételről lenne szó. Szintén kiemeli, hogy Burgerlandban a hajlékony szárral megszólaltatott frikciós dobokat december 6.-a előestéjén a 264
