Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - Brauer-Benke József: A frikciós dobok története és típusai

savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 257-267 A frikciós dobok története és típusai gyerekek ijesztgetésére használták. Ritkábban lakodalom vagy farsangi alkalmazásáról is van adat, de soha nem alkalmazták maszkos alakoskodást kísérő hangszerként (KRETZENBACHER 1966. 66). Ettől függetlenül az eddigi adatok tükrében a burgerlandi hajlékony szárral megszólaltatott büllhäfen, felépítésében a cseh bukac, a lengyel burczybas, a román buhaiu és a moldvai csángó MŰ frikciós dobokkal rokonítható. Mivel a hangszertípus az Alpok nyugati részén már nem ismert és Nyugat-Európában csak a pálcával megszólaltatott frikciós dobtípusok terjedtek el, a hangszertípus mégiscsak keleti irányból kerülhetett a területre. Ezért valószínűsíthető a csehmorva irányból való átvétel. Szintén egy hajlékony anyaggal megszólaltatott frikciós dobtípusról van adatunk az 1900-as évek elején a Torontál megyei Versecről (CSALOGOVITS 1937. 444). A helyiek által brugónak nevezett hajlékony szárral megszólaltatott frikciós dob hangszerteste kobak vagy lopótökből készült, amelynek az egyik levágott oldalát nyúlbőr membránnal fedték és a másik levágott oldalát nyitva hagyták. A nyúlbőr membránba 40-45 cm hosszú és 1-1,5 cm széles háncsszalagot kötöttek. A gyantaporral beszórt háncsszalagot átvezették a hangszertesten és a nyitott oldala felől száraz ujjakkal húzogatva szólaltatták meg. Az első példányt Versecen a szerző egyik osztálytársának készítette az akkor 80 éves vincellér nagyapja, aki a hangszert maroninak nevezte. Mivel a hangszer készítője fiatal korában sok helyen megfordult Temes és Torontál megyékben, ezért a hangszer készítésének a módját ott is tanulhatta. A leírt hangszertípussal rokonítható a török káplán kabagi, amely szó szerint „tigris tök" és amelyet kb. oroszlán bömbölés jelentés tartalommal használnak. (PICKEN 1975,156) A kaplan kabagi szintén kobaktökből készül és bárány vagy kecskebőr membránnal van fedve. A 7 cm hosszú zsinórt méhviasszal kenik be a megszólaltatása előtt. A kaplan kabagi frikciós dobot a vadon élő állatok termesztett növényektől való távoltartására használták. Ugyanilyen funkcióban használták Karintia keleti részén, Lavantalleban a leanhäfen elnevezésű frikciós dobot (KRETZENBACHER1966. 62). A leanhäfen fazékformájú hangszertestét durva agyagból készítik és az alját, az elkészülte után lyukasztják át. A membrán születési hibás bárány bőréből készül. A leanhäfen frikciós dob felépítésében és hangkeltés módjában(alul nyitott, hajlékony anyaggal, nem a membrán felöli oldalon megszólaltatott frikciós dob), a Torontál megyei brugóval és a török kaplan kabagival rokonítható. Eddigi ismereteink alapján a magyar nyelvterület keleti peremvidékén, Moldvában és Bukovinában használt bika elnevezésű, fadongákból összeállított hangszertestű, a bőrmembránba erősített lószőrrel megszólaltatott frikciós dobtípus felépítését és funkcióját tekintve rokonítható a cseh-morva nyelvterületen elterjedt bukoccsal,a lengyel burczybassal és a román buhaiuval. Illetve felépítésében még a burgerlandi büllhäfennel is rokonítható. Tekintve, hogy a bolgár, macedón és a görög nyelvű népeknél hasonló frikciós doboknak nincs nyoma, kérdéses hogy a Törökország déli és keleti területein elterjedt kobaktökből készült frikciós dob a kaplan kabagi, rokonítható-e a Kárpátok és Alpok mentén elterjedt hajlékony szárral megszólaltatott frikciós dobokkal. Feltűnő a hangszertípus elterjedt bika elnevezése. Erre magyarázatul szolgálhat a hangszer mély bikabömböléshez hasonló hangja, illetve a Sebestyén Gyula által valószínűsített Mithrasz kultusszal való kapcsolata. BR^UER-BENKE József Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem H-1201 Budapest, Királyhágó u. 37., Hungary brauerbenke@hotmail.com 265