Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - Brauer-Benke József: A frikciós dobok története és típusai

BRAUER-BENKE József Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek van kölcsönadva. A többi 10 frikciós dob mind a Dunántúl különböző területeiről származik

1 (4. kép). A Budapesti Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában található adatok kivétel nélkül a Dunántúl területéről származnak.

2 Összességében megállapítható, hogy a Dunántúlon a frikciós dob általános helyi elnevezése a duda, amely elnevezéssel más hangszertípusokat is illetnek (pl. a szaru és fakürtöket és a „valódi" dudát). Funkcióját tekintve Győrszentivánon István és János nap köszöntésére, Dunapentelén Farsang idején, Zalamernyén Karácsonykor és János köszöntésekor, illetve Egyházashetyén és Vajszlón pedig regöléshez használták. Az adatokat összevetve a frikciós dob legáltalánosabb elnevezése a duda vagy valamely hangutánzó szó. A hangszertípus elnevezésének eredete a homonimákban és az onomatopoetikában keresendő, amely a jelentésgazdagodás lélektani alapját képezi (HARASZTI 1926. 18). Ebből kifolyólag, ha ugyanazon hangszernév egy4. kép. frikciós dob Felsőmocsolád (Somogy) Kaposvári Néprajzi Gyűjtemény 79.17.7 Abbildung 4. Friktionstrommel Felsőmocsolád (Komitat Somogy) Ethnographische Sammlung Kaposvár 79.17.7 mástól teljesen különböző hangszereket jelöl, akkor a régebbi névnek az új hangszertípusra való alkalmazása, vagyis a névátvitel az új és a régi hangszerek által előidézett hallási képzet azonosságán alapszik. Jelen esetben a mély tónusú hang azonosságáról van szó, amely a duda basszus sípja és a frikciós dob mély hangja közötti hasonlóságon alapul. A pálcaszerű, merev anyaggal megszólaltatott frikciós dobtípus, amelynél ökör vagy disznóhólyaggal befedett cserépedényekbe függőlegesen álló náddarabot erősítenek, tőlünk nyugatra elterjedt. Az ADV (Atlas de deutschen Volkskunde) 1937-es kutatásai alapján német nyelvterületen a frikciós dobok elterjedési területe: Frízland és Schleswig-Holstein tartomány, átnyúlva Dánia déli részére, Kelet-Porposzország és Danzig (a lengyel Gdansk, a Mazuri tavak és az orosz Kalinyingrág vidéke) illetve a Nyugat-Poroszország és HátsóPomeránia (a lengyel Pomorzei-tóvidék), Német-Holland határvidék a Rajna alsó folyásánál, Luxemburg és Trier környéke, Karintia, Stájerország és Burgerland. Az ADV kutatói kiemelik, hogy az Alpesi osztrák nyelvterület hajlékony anyaggal megszólaltatható frikciós dob típusai nem rokoníthatóak a többi régió merev anyaggal megszólaltatható frikciós dobjaival. A hangszertípus Kelet-Poroszországi elterjedésének lehetséges magyarázataként Schlenger hipotézisében a területre költöző holland eredetű mennonniták (a németalföldi Simon Menno alapította anabaptista mozgalom) által került a hangszertípus Gdansk környékére (KRETZENBACHER 1966. 58). Kretzenbacher valószínűleg az ADS adatai alapján a Kelet-Poroszországi hangszertípust a pálcával megszólaltatott frikciós dobok közé sorolja. Azonban a lengyel népi hangszereket bemutató hangszerkatalógusból kiderül, hogy a Kaszubach és Ziemi Chelminskiej vidékén elterjedt frikciós dob a hajlékony anyaggal megszólaltatott frikciós dobok közé tartozik (OLEDZKY 1 Budapesti néprajzi gyűjtemény: 86.36.1. Szaknyér (Vas); 86.36.2. Szaknyér (Vas); 69.23.2. Ács (Komárom); 68.193.8. Nagyberki (Somogy); győri néprajzi gyűjtemény: 63.175.41. (ismeretlen); kaposvári néprajzi gyűjtemény: 79.17.7. Felsőmocsolád (Somogy); pécsi néprajzi gyűjtemény: 66.9.19. Gerényes (Baranya); székesfehérvári néprajzi gyűjtemény: 96.132.1. (ismeretlen); veszprémi néprajzi gyűjtemény: 58.83.1?. (ismeretlen); H.49. Nemesvámos (Veszprém) 2 EA. 3304/3. Győrszentiván/GyMS: döfü; EA. 3324/2. Gyirmót/GyMS: duda; EA. 3592/2. Egyházashetye/Vas: duda vagy hólyagból készített duda; EA. 4058/22. Dunapentele/Fejér: köcsögduda; EA. 4188/126. Vajszló/Baranya: duda; EA. 20468/15 Szántód/Somogy:c/uc/o; EA. 5907/16. Zalamernye/Zala : höppögtető vagy duda; A köcsögduda elnevezés egyedül a Fejér megyei Dunapentele (1951-ben Sztálinváros) Óvárosából ismert, de az elnevezés két különböző adatból származik. 260