Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - M. Kozár Mária: Lülik István néprajzi adatai a XIX. század elejéről

savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 229-235 Lülik István néprajzi adatai a XIX. század elejéről „... az ember is inkább kinn kiván, mint füstös szobájában leheli ni." „... a majorsággal szeret együtt lakni..." (LÜLIK 1833. 87, 130, 185). Fokiával világítottak, fűtöttek és főztek. A füst szagát úgy közömbösítették, hogy naponta boróka fenyőággal és bogyókkal „illatosították" a házat. Egy boronafalú házat 50 ember 16 nap alatt épített fel. Az alatta lévő pincét 15 ember 25 nap alatt ásta ki. „... embereinknek az a szokások is vagyon: hogy fáklyákkal világosítanak, füttenek és főznek is szobáikban ... szülőim már jól tudnak vigyázni: Mert ámbátor nékünk is oly füstös szobában kell laknunk, még ők abban valami ollyas büdösséget meg nem szenvednek; hanem azt minden napon meggyújtott gyalog fenyőfávalvagyonnak magjával, kifüstölik." „Egy háznak felépítése kíván 50 munkást 16 napra... 15 munkásnak kell egy földi pincét 25 napokig ásni..." (LÜLIK 1833. 88, 255, 257). SZELLEMI KULTURA Szokások és hiedelmek A szokások közül Lülik tankönyvéből megtudhatjuk, hogy a leányok már 12 éves korukban kiválasztották a jövendőbelijüket: „F... a te eszed már házasság körül forgolódik? Mit gondolsz, hiszen még alig vagy tizenkét esztendős? C. Tehát te azt még nem tudod, hogy tájékunkon az a szokás vagyon, hogy ilyenek válogattatnok ki élettársnak?" (LÜLIK 1833. 101). A legtöbb adatot a hiedelmek köréből jegyzett le a tankönyv írója. Testileg és lelkileg károsnak tartja a babonákat, ezekre példákat is sorol fel: - mágikus gyógyítás amulettel: „... anyám is egyszer egy boszorkányos cédulát nyakára kötött, azonnal elhagyta őtet is a hideglelés..." (LÜUK 1833. 58), - a boszorkány megigézi a csecsemőt: „D. Hát te mit gondolsz, nem volna e az boszorkány, aki nem régiben a falunkban járt: annak véres szeme volt és mivel házunknál nem nyert szalonát, mihelyt elment tőlünk, szopó kis húgomra azonnal olly hideglelés esett, hogy abban talán megholt volna, ha az anyánk valamelly boszorkányos füstöléssel azt meg nem gyógyította volna." (LÜUK 1833. 58), - a boszorkány ereje: „A. Az anyám pedig nékem azt beszélette, hogy ollyan boszorkányság is volna, melly által a távol lévő esméretlen tolvajt szemeitől is meglehetne fosztani." (LÜLIK 1833. 59), - analógiás mágia: „C. Az atyámnak pedig olly szegje van, mellyel, ha a ló nyomába bök, tehát az a ló azonnal megsántul." (LÜLIK 1833. 59), - gyógyító mágia: „E. ... mert tavai egy anyóka jött hozzánk, és meglátta ángyomat, a ki már régóta betegen feküdt, és hozzá járulván nékie az ábrázatjáról verőtékét egy rongyai letörülte, melly rongyra a betegnek pökni is kellett, és amely rongyai ő, midőn nékie az anyám két font szalonát is adott volna elment, és megígérte, hogy mire ő visszajövend, arra a beteget egészségenek fogja találja. És ez meg is történt; mert a beteg két hétre meggyógyult, és akkor az öreg anyóka is megérkezett, és a fáradságáért és orvoságáért üjjonnan tíz font szalonát vitt el." (LÜUK 1833. 60), - a kuvik és a kutya halált jósol: „B. ... ahol e madár énekel, ott rövid idő alatt valakinek meg kell haIIni... A. ... azok nagyon tévölögnek, akik hiszik, hogy némelly madaraknak erős éneklések, vagy a kutyáknak dudálása valamely betegnek halálát jelentené..." - tenyérből jóslás, álomfejtés: „B. ... a múlt napokban egy messze országból nálunk szálláson volt öregecske az atyám tenyeréből igen sokat prédikált, és azt értettem tőle mondani, hogy ő sokáig nem fog élni." (LÜUK 1833. 62, 63), „B. ... milyen az ember, ollyan ok álmai is." „B. ... a fösvény a pénzről, a keváy szép ruháról, a hamis pedig csalásról álmodott, a tolvaj pedig ugy is minden éjjel lopásról álmodozik." (LÜUK 1833. 65), - a tolvaj keresése: „A. ... a bölcsek egy vagy más tolvajt mi által tanulhatják ki? B. A szüleim ma magok köztt ugy beszélgettek, hogy azok azt olly szitával avagy kulccsal, melly másoktól osztályba jutott nékik, könnyen kitudhatják. 231