Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

ILON Gábor: A RÉGÉSZETTUDOMÁNY MÚLTJA, JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE

Egy jelentős késő bronzkori bronztárgyakból álló kincslelet (ILON 2003) előkerülését kell külön kiemelnem. Ezt Szombathelyen, a Jáki úti temető egyik kriptájának ásásakor találták, de csak évekkel később 1997-ben sikerült megvásárolnunk. Legunikálisabb tárgya egy - a kontinensen egyedülálló - napbárkát ábrázoló diadém (méltóságjelző fejdísz) (31.1. ábra). A kincselelet topográfiai jelentősége, hogy ezideig a korszak raktárleleteit csak a Szent Vidről és a Sághegyről, illetve közvetlen környezetükből (pl. Meszlen: 1967, Izsákfa: 1981) ismertük. Végezetül az ezredforduló és a 21. századból eltelt évek jelentősebb - őskorra vonatkozó ismereteinket is gyarapító - ásatásairól adnék számot. Munkánkat az évtizedben a multinacionális cégek építkezéseit, a nagy lakóparkok kialakítását és az elkerülő utak kivitelezést megelőző feltárások determinálták. Ezek az alábbiak: Sé-Doberdó, lakópark - lengyeli kultúra, Balaton-Lasinja kultúra, kora vaskor (Hallstatt- és szkíta kultúra), kelta kor telepjelenségei (1998: SOSZTARITS Ottó, ILON Gábor, 2000: FARKAS Csilla), Szombathely-INTERSPAR áruház - rézkori telepjelenségek (1999: ILON Gábor), Szombathely-METRO áruház és Minerva-lakópark - a lengyeli és a Balaton-Lasinja kultúra telepjelenségei több házzal és egy sírral (2000-2008: FARKAS Csilla, ILON Gábor), Szombathelyt elkerülő út (ILON Gábor) szakaszairól - az újkőkori vonaldíszes kultúra, a rézkori (lengyeli, Balaton-Lasinja, Baden, Kostolac kultúrák), a bronzkori harangedényes, urnamezős, valamint kora vaskori és kelta településrészletek több házzal, késő urnamezős-kora vaskori hamvasztásos urnasírok és kelta hamvasztásos sír (1999, 2001-2002). A Sárvárt elkerülő M84 és M88 számú útról (FARKAS Csilla, Kiss Péter) - rézkor végi-kora bronzkori sír, késő bronzkori sírok és középső bronzkori, valamint urnamezős telepnyomok, kelta település házai (2002, 2004). A Szombathely és a bucsui határátkelő között, a 89. számú főút új nyomvonalának megelőző feltárásain (2003-2004: ILON Gábor) az újkőkor, a késő rézkor (Baden kultúra), a kora bronzkor (köztük a harangedényes kultúra

114 csónak alakú házai: 29.2. ábra) települési nyomai, valamint a késő bronzkori urnamezős kultúra és a kelták temetőinek részletei kerültek feltárásra. 2005-ben az Arany-patak lakópark területén (ILON Gábor) látványos kora rézkori településrészleteket ismerhettünk meg. 2005-2007-ben a pedig a szombathelyi Oladi-platón (ILON Gábor) a Parkerdei-lakópark (DVK

115 és Baden kultúra) és az Oladi-plató lakópark területén DVK, korai lengyeli és Furchenstich települések (28.4-5. ábra) egésze vagy részei kerültek feltárásra. Répcelakról (FARKAS Csilla) 2001-ben bronzkori, 2006-ban pedig egy DVK telep kisebb részletéről (28.2. ábra) kerültek leletek gyűjteményünkbe. Újabb DVK települési részlet megkutatására a zsennyei kavicsbánya területén 2007-ben (FARKAS Csilla, ILON Gábor) és Torony határában (ILON Gábor) (29.1. ábra), valamint a szőcei kavicsbányában késő lengyeli kultúrás faluhely megkutatására (ILON Gábor) került sor. E munkálatok többségét légifotózással (28.1., 28.4., 29.2 ábra) követtük végig. Az utóbbi években főleg OTKApályázatoknak, majd az elkerülő utak költségfedezetének köszönhetően, külső munkatársak bevonásával megkezdtük a megye területére vonatkozó alapvető őskori archaeometriai kutatásokat. A kőnyersanyagok vonatkozásában T. BÍRÓ Katalin régész-geológus (Magyar Nemzeti Múzeum), bronzok nagy szériás vizsgálata (KÖLTŐ László, Kaposvár - P. Maclean, Bradford - SZABÓ Géza, Szekszárd - T. L. KIENLIN, Tübingen), kerámiavizsgálatok (SZAKMÁNY György és GHERDÁN Katalin - ELTE TTK, valamint MIHÁLY Judit és munkatársai - MTA intézetei: GHERDAN & ILON et ai 2002; MIHÁLY & KOMLÓSI et al. 2007). 1998-ban Sé-Doberdón (Malomoldallal szemben) megtörtént a megye területén az első mintavétel archaeomágneses kormeghatározásra, majd Zanat (1999) határában úgyszintén, amelyeket MÁRTON Péter egyetemi tanár (ELTE) végzett el. 2002-ben megkezdtünk az intenzív környezetrégészeti programot. Ennek kiválasztott mintavételi helyei voltak: Arany-patak völgye Bucsu közelében, a velemi Szent Vid lábánál lévő égerláp (JAKAB et al. 2007), a Sághegy előterében található nádas Kemeneskápolna (ILON etal. 2006) határában, valamint a Rába teraszos síkján, Sárvár határában a Faképi-dűlőben, s legutóbb a M86 számú főút Vátot elkerülő két lelőhelyén a Hosszúvíz és a Kőris-patak árterében történtek. A kelet felé „határfolyót" jelentő Marcal völgyében Mezőlak (SÜMEGI et al. 2007) (Veszprém megye) határában is folyt mintavételezés. Ezek feldolgozásai folyamatosan megjelentek. Közben megtörtént a szombathelyi METRO kora rézkori településén (ILON etal. 2004) és a zsennyei kora bronzkori temető edényeiből

116 gyűjtött minták ilyen szempontú feldolgozása is. 114 Ezt a keltezést újabban megkérdőjelezi a M6 autópálya nyomvonalán Bátaszék határában megtalált csónakalakú házak esete. Azok ugyanis a késő bronzkori urnamezős kultúra telepjelenségeivel együtt kerültek napvilágra. 115 A középső újkőkor időszaka: Dunántúli Vonaldíszes Kerámia kultúrája. 116 NAGY Marcella egyetemi (ELTE) szakdolgozatában (2007) került először közlésre.