Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
ILON Gábor: A RÉGÉSZETTUDOMÁNY MÚLTJA, JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE
- felállításától máig a régészeti tevékenység minden területét alapvetően befolyásolja. A regionálisan érintett (központja Sopron) iroda munkáját segítendő az országban az első megyék egyikeként készítettük el digitális lelőhelynyilvántartásunkat, amelyet naprakészen fejlesztünk. 2008 márciusa végéig 108 a megye 216 települése közül 191-ről van tudomásunk régészeti lelőhelyről. Ezek között természetesen nem egy olyan van, ahol csak egy lelőhelyet tartunk nyilván, illetve 25 falu határa fehér folt. Az összes ismert régészeti lelőhelyek száma 2106. Ebből a megyei jogú város (Szombathely) területéről 490 lelőhelyet 109 ismerünk. 190 településen tehát 1616 régészeti hely van. A városok adatait érdemes talán még itt közreadni. Bük: 12, Celldömölk: 38, Csepreg: 35, Körmend: 25, Kőszeg: 45, Őriszentpéter: 4, Répcelak: 9, Sárvár: 49, Szentgotthárd: 16, Vasvár: 31 lelőhely. A lelőhelyek megoszlásának és a fehér foltok magyarázatai a Szombathelytől való távolság, azaz a lelőhely elérhetősége, illetve hogy a szakmai érdeklődés, netán a beruházási tevékenység milyen mértékben érintette, s nem mellékes az állampolgári bejelentési aktivitás sem. A több hónapig, szinte egész éven át tartó ásatások 110 a magyar-szlovén vasút építését (32.2. ábra) megelőző feltárásokkal kezdődtek és folytatódtak az elkerülő utak (M86) (29.4. ábra), (M88) (32.3. ábra), (M89) (29.2. ábra) és multinacionális cégek letelepedéséhez kapcsolódó beruházások (32.5. ábra), valamint a lakóparkok (32.6. ábra), infrastrukturális beruházások (pl. gázvezetékek, csatornázások, optikai kábelek) szakfelügyeletével. Közben szisztematikusan - természetesen az anyagi lehetőségek függvényében - együttműködünk a természettudományos segédtudományok képviselőivel pl. az antropológia, archaeobotanika, archaeozoológia, dendrokronológia, C14-vizsgálatok, kerámia- és festékvizsgálatok, környezetrégészet tárgykörében. A nagy kiterjedésű felületekről (1999-2007: 209 116 m 2 - RACZKY 2007: 29-30) és Savariából óriási, esetenként több tonnányi a bekerült tárgyi leletanyag többségét jelentő kerámia. Tisztításuk és kisebb részük restaurálása folyamatosan megoldott, ugyanakkor a nyilvántartási elmaradás hatalmas. Utóbbi pedig veszélyezteti a feltárt információk tudományos kiaknázását. Márpedig feltárásra került a megye első teljes újkőkori (Dunántúli Vonaldíszes Kerámia kultúra) települése (Szombathely-Parkerdei lakópark és Oladi-plató lakóterület) (28.4-6., 30.2. ábra), de a legnagyobb Árpád-kori (Celldömölk-Vulkán fürdő) (36.4. ábra) falurészlet is. A topográfiai jellegű előmunkálatokat folytattuk és a korábbi (elsősorban a meliorációs tevékenység következtében bekerült) leletanyagok feldolgozásai nagyrészt megjelentek. Utóbbi az őskor vonatkozásában a teljességre törekedve megtörtént, a középkor esetében csak részlegesen, míg a legembrionálisabb - BD(T)F szakdolgozati - állapotban a római kori leletek feldolgozása maradt. Új tevékenységet jelent a településrendezési tervekhez és más beruházásokhoz (pl. bányanyitás és bővítés, szélerőművek tervezése) előírt (4/2003. sz. NKÖM rendelet) örökségvédelmi hatástanulmányok régészeti fejezetének készítése, amelyek a topográfiai munkálatok hasznos kiegészítését jelentik. Megállapítható tehát, hogy a célzott és határidőhöz nem kötött, beruházó által nem siettetett tudományos kutatásokra az 1980-as évek közepétől - a szombathelyi Iseum (33.2. ábra) és a Mesteri-intapusztai középkori temetőfeltárás (35.6. ábra) kivételével - napjainkig már nem volt lehetőség. Ez nagy visszalépést jelent a megelőző időszakhoz képest! Mindezek mellett - nem kis erőfeszítéssel és külső erők bevonásával - minden raktárban (37-39. ábra) kialakítottuk az egyébként kívánatos alaprendet és 2004-2006-ra befejeztük a nyilvántartásban szereplő tárgyi törzsanyag és a rajztár, majd 2005-2007-ben az adattár (37.4. ábra) teljes revízióját. Ilyen mélységű ellenőrzésre az intézmény történetében - sajnos - eddig nem volt precedens. Az új nyilvántartási rendelet (20/2002. NKÖM) megjelenése az egyedileg nyilvántartandó tárgyak körének csökkentését teszi lehetővé. Ugyanakkor általános érvényű és egységes digitalizált változatának bevezetése (szoftver hiányában) máig megoldatlan óhaj. Ezért csak saját - korlátozott mélységű, de a kutatást jó hatásfokkal segítő - digitális alap adatbázisok (törzsgyűjtemények, fotók, tárgyi revízió) kiépítésére törekszünk. A modern digitális eszközök megjelenése, majd nagy számban történő rendszeresítése az osztály/tár munkájában mindennapossá vált. A digitális fényképezőgéptől a geodéziai mérőállomáson (23. ábra) át a minden régész 108 A kézirat alapszövegének lezárásakor. 109 2003. december 31.-i állapot. 110 2000-ben 24 ásatást végeztek az osztály munkatársai március 13-tól karácsonyig. S ez a tendencia ma is folytatódni látszik.
