Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

ILON Gábor: A RÉGÉSZETTUDOMÁNY MÚLTJA, JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE

összhangban van MISKE elképzelésével, aki 1921-es munkatervében

34 szentlőrinci (a mai Táplánszentkereszt határában) halomsír, velemi és cserhát-majori feltárásokat tervez. 1921 őszén két héten át (S. PÁVEL 1964: 298) ALFÖLDI András és OROSZLÁN Zoltán (11-12. ábra)

35 tevékenykedtek TOMPA mellett. Hat alosztályba (prehistorikus, római, népvándorlás kori, hadtörténelmi, numizmatikai és lapidárium) újra rendezik a gyűjteményt. 1921-ben a Lapidáriumban 145 kőemléket és néhány bélyeges táglát őriztek. Ezek katalógusát

36 OROSZLÁN Zoltán készítette el, amelyet 1923 januárjában - csak belső használatra - megküldött a Kultúregyesület elnökének. Új kiállítást is szerveztek, amely 1922. október 1-én az őskori kiállítással (KÁROLYI 1990: 402) részben meg is nyílt. Ennek 14 szekrénybe rendezett tárgyaira épített forgatókönyvét

37 talán MISKE és TOMPA együtt készítették. MISKE hatására TOMPA az ősrégészet elkötelezettjeként távozott, s tragikus haláláig (1945) nem hétköznapi hazai és nemzetközi őstörténészi karriert futott be. Több, később igen neves régész (pl. 1938-ban F. HOLSTE, W. KIMMIG, E. POLASCHEK, 1939-ben BÓNIS Éva, 1941-ben HUNYADI Ilona, PATEK Erzsébet) nyilván nem csak MISKE 1908-as könyve és cikkei, de TOMPA információi és speciális kutatási témájuk miatt is látogattak el a szombathelyi múzeumba. A vasvári születésű MOZSOLICS Amáliát (1910-1997) szintén MISKE segítőjeként helyezték Szombathelyre 1940 áprilisától 1941 májusáig (ILON 1998: 7-9; ILON & KOVÁCS 2002: 630-631). Ő a múzeum első, hivatásos, szakirányú végzettséggel rendelkező régésze, aki a nemzetközi régészeti kutatásban máig a kárpát-medencei bronzkor letéteményese, hiszen négy vaskos kötetben dolgozta fel a korszak bronz kincsleleteit. Itteni munkájának nyomát az általa nyitott őskori leltárkönyv szakmailag is nélkülözhetetlen feljegyzései és rajzai őrzik. Az eddigi tárgycsoportonkénti (pl. kőeszközök, bronzok, vas tárgyak) leltározás helyett ebben vezeti be a Magyar Nemzeti Múzeumban már alkalmazott tételszám/évszám/alszám leltározási gyakorlatot. Pályafutásában később meghatározó szerepet játszó írásainak (magyarkeresztesi kora vaskori kincslelet, velemi arany kincslelet) alapkutatását ekkor végezte el. MISKE Kálmán tevékenysége (MISKE 1925; KÁROLYI 1990: 389-407) nem csak az ősrégészeti kronológiai rendszer első hazai kimunkálását, esetenként felismert tárgycsoportok máig használt elnevezésének (kora/középső bronzkori gâtai, ma használatos elnevezése: GátaWieselburg kultúra) kidolgozását jelentette Magyarországon. A velemi Szent Vid őskori anyagának feldolgozását évtizedekig napirenden tartotta, s ehhez államsegélyből támogatást is kapott.

38 Ugyanakkor a tárgyak állapotának, megőrzésének kérdéseit is elkötelezettségei közé sorolhatjuk. E problémakör egyik oka nyilván úttörő jelentőségű anyagvizsgálati szemléletmódjából fakad. Legfontosabb e területen a velemi bronzok analitikai vizsgálata volt WARTHA Vince budapesti kémia professzor közreműködésével. Eredményei a már említett velemi monográfiában hozzáférhetők. A másik indíttatást talán a szintén a Szent Vidről, ásatásaiból és gyűjtéseiből származó vastárgyak sérülékenysége jelenthette. Innen egyenes út vezetett a restaurálással kapcsolatos elméleti megalapozó - a Kultuszminisztérium központi muzeológiai periodikájában a Múzeumi és Könyvtári Értesítő-ben publikált - tanulmányaihoz, és a Vasvármegyei Múzeumban 1914-ben

39 a nyugati szárny folyosójának elrekesztésével létrehozott restaurátor laboratóriumhoz. Igaz, ezt a következő évben - a háború miatt a múzeumba telepített polgári iskola

40 elfoglalta és működését még 1920-ban

41 is megakadályozta. Figyelemre méltó az antropológia irányába történő közeledése is, amikor velemi munkáiba bevonja - a szintén 34 Lásd a 1921. február 2-án kelt levelét - címzett ismeretlen (Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 7/1921.). 35 1921-ben két hetet töltöttek Szombathelyen. Lásd erre a 14/1921. szám alatti, a miniszterhez írott, gépelt ToMPA-levél másolatot (Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA). Eredeti iktatószáma: 33/1921. Saját kezűleg írt beszámoló- és köszönőlevelek a Kultúregyesület elnökségéhez (Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 21-22/1921.). 36 OROSZLÁN Zoltán által írott levél (Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 1/1923. és 17/1923.). 37 Az 1922 szeptemberére datált kézirat címe A vasvármegyei és szombathelyi városi múzeum praehistorikus osztályának új felállítása. Miske Kálmán iratai a Savaria Múzeum Régészeti Adattára, R 232 sz. alatt a 3. dobozban. 38 A Savaria Múzeum, Történeti Adattárban őrzött SMTA. 51/1914. számú levélből megtudni, hogy a Vallásügyi miniszter 106789/912. sz. rendeletében 800 koronát adott erre a célra. 39 MISKE levele március 12-én kelt (VM 8/1914) ismeretlen címzetthez, amelyben a laboratórium kialakításának költségvetését mellékeli. Utóbbi azonban nincs meg a Savaria Múzeum, Történeti Adattár SMTA. 97/1914. szám alatti levele mellett. 40 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 18/1917. 41 A Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 10/1920. számú irata szerint, amely TOMPA Ferenc levélfogalmazványa.