Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

ILON Gábor: A RÉGÉSZETTUDOMÁNY MÚLTJA, JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE

CHERNÉL István barát - TÖRÖK Aurélt, a budapesti egyetem professzorát. Eredményeiket - hun kori sírok - bécsi szakfolyóiratban teszik közzé. Az előkerülő embercsontok preparálásához szükséges felszerelés anyagi fedezetét a minisztériumtól szerezte meg.

42 Közben 1921 őszétől segédőrként az öregedő MISKE és TOMPA Ferenc mellett régészkedett HORVÁTH Tibor Antal (1889-1964) főgimnáziumi tanár, premontrei kanonok (Kiss 2002: 400-401). 1923-1928 között az igazgatóhelyettesi posztot is betöltötte. Tevékenyen részt vett a Régiségtár rendezésében és a múzeum új állandó kiállításának (1925) létrehozásában. Az I. terem tárlóiban az őskori, a II. teremben a római és numizmatikai, a III. teremben a népvándorlás kori és hadtörténeti gyűjteményt helyezték el. Együtt nyitották meg a tár új leltárkönyveit (Őskor, Ókor, Középkor), majd önállóan a Kőtár és három (barbár-római-görög, magyar, külföldi) numizmatikai leltárkönyv és numizmatikai növedéki (mai kifejezéssel: gyarapodási) napló megnyitása kapcsolódik a nevéhez. HORVÁTH több leletmentést és ásatást végzett a megye területén, így Szombathelyen, Kajdon, Magyargencsen, Rábafüzesen. Pótolhatatlan értéket képvisel és érdekes tudománytörténeti színfolt gyűjteményi naplója, de ehhez kapcsolódóan meg kell említeni a leletbejelentő-hálózatot és a „térképezést" (az Ő fogalmazása) is, ami alatt a régészeti topográfiai munkákat érti (Kiss 1987).

43 1922-1929 között TOMPA Ferenccel a vasasszonyfai (akkor Kis- és Nagyasszonyfa) (13. ábra) avar kori temető 167 sírját (Kiss 1990: 409) tárták fel.

44 Ezzel új, a népvándorláskori gyűjteményi egység kialakulása kezdődött el. Ondódon

45 1929 nyarán egyedül HORVÁTH Tibor Antal vezeti a mentést, amely a Lapidarium egy újabb értékes római kori tárgyegyüttesét eredményezte (Buócz 1994: 2003). Ugyanebben az évben a Sághegyen a Bazaltbánya Rt., a Szent Viden a szombathelyi püspök, Kisasszonyfán két etapban MIKES püspök költségén illetve államsegélyből (100 000 korona)

46 folytattak ásatásokat. 1923 októberében MISKE - egy alispáni megkeresést követően

47 - Velem és Nagyasszonyfa határának „tiltott ásatások" elleni különleges védelmét pártolja. A „tiltott területek" (azaz mai fogalommal: régészetileg védett területek: Szent Vid, ostffyasszonyfai sírmező, asszonyfai sírmező, Ondód határa, Savaria) védelme azonban az 1929. évi XI. tc. ellenére sem rendeződött, s a Velem esetében a minisztériumokig eljáró MISKE Kálmán

48 Szombathely esetében mégis kompromisszumkésznek mutatkozott. A polgármester levelére a „szigorú bejelentés"

49 foganatosítását javasolta. 1935. április 17-én

50 a polgármester elrendeli, hogy az építkezések, vagy „véletlen találós" során előkerülő „... régészeti, történeti, embertani, földtani és őslénytani emlékek..."három napon belül bejelentendők, s a bejelentéstől számított három napig, vagy a múzeum vezetőjének helyszíni intézkedéséig azokat érintetlenül kell hagyni (14. ábra). Év végén úgy tűnik a város évi 500-600 pengő támogatást

51 adott a Régiségtárnak, segítendő a város római kori leleteinek megmentését. A végrehajtás hatékonysága azonban megkérdőjelezhető, hiszen MISKE még 1936-ban íródó levelében

52 is azt panaszolja, hogy Budapest mennyivel többet tesz Aquincumért, mint Szombathely Savariaért. A Sághegyi Bazaltbánya Rt.-t pedig MISKE a leletek beszolgáltatására szerette volna kötelezni. A kontár, a rabló, esetleg csak tudatlan lelet- és lelőhelybolygatásokra folyamatosan találunk példákat. Jól dokumnetált a velemi PONTYOS József 1930. évi esete, aki földjén szenült gabonákkal teli edényt, kb. 10 vasdarabot 42 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 41/1920. számú, 1924. december 2-án kelt irat szerint. 43 Például LOVAS Elemér győri bencés tanár és amatőr gyűjtő 1924. március 15-én kelt levelében jelzi, hogy Vép és Vasvár környékéről származó Árpád-kori pénzeket csereberélnek a pápai református kollégium diákjai (Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 17/1924.). 44 Az 1922. évi próbaásatásról MiSKÉ-nek a Savaria Múzeum Néprajzi Adatárában őrzött, K-188 számú kézirata 18. oldaláról értesülünk. 45 Továbbá egy köszönőlevél (Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 78/1929.) az ásatásokat állványokkal segítő MÜLLER és WEISZ cégnek, valamint a 7/1929. szám alatt található október 22-i Múzeumi Bizottsági jegyzőkönyv. 46 Eredeti ikt.sz. 5/1924. Jelentés a Vasvármegyei Múzeum 1923. évi működéséről kézzel írott piszkozata HORVÁTH Tibor Antaltól (Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 2/1924-1.). 47 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 12/1923. 48 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 105/1929. szám alatti levele a kőszegi polgármesterhez, illetve az alispánhoz (Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 79/1929.). 49 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 107/1929. 50 A Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 2360/1935. szám alatt iktatott véghatározat. Az ásatások alkalmával előkerült és múzeumi megőrzésre alkalmas emlékek bejelentéséről. Lásd a Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 11/1935. számú iratát. 51 MISKE levelei: kelt Kőszegen 1935. október 18., 29. és 1935. november 2. (Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 32-33, 35/1935.) 52 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 26/1936.