Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/1. (2009) (Szombathely, 2009)
CÉHLÁDA Leltári szám: H.63.342.1. GUILD CHEST Inventory number: H.63.342.1. Barnára fényezett fenyő- és diófából készült, téglalap alakú céhláda. Tetején irattartó, melynek fedele hiányzik, sarkain pillérek, rézveretekkel és fogókkal. A 18-19. század fordulóján készülhetett. Magassága 37 cm, hosszúsága 46 cm, szélessége 37,5 cm. Rectangular guild chest made from brown-polished pine and walnut. Document case on the top, lid missing. Columns at the corners, with brass mountings and handles. Probably made at the turn of the 18 th-19 th centuries. Height 37 cm, length 46 cm, width 37.5 cm. IRODALOM - LITERATURE ESÁRDOsiNÉ DORNER, M. (1985): Vasi céhtörténeti emlékek (Relikte die Zunftgeschichte im Komitat Vas). - Vos Megyei Múzeumok Katalógusai, 118. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely. NAGY, Z. (2008): jeles céhtórgyok és mesterművek. Kézművesség a nyugat-dunántúli régióban. - Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Szombathely, 80 pp. 1913-ban vásárolta a kőszegi fésűs céh céhládáját a Vasvármegyei Múzeum Régiségtára a benne tárolt iratokkal együtt. A céhláda téglalap alakú, barnára fényezett fenyő-és diófából készült a 17. század végén, a 18. század elején. Tetején irattartó található, sarkait pillérek díszítik rézveretekkel, két rövid végén egy-egy fogantyúval. A tár „növedék-naplója" és „kiadási jegyzéke" 1913/32. számú bejegyzése szerint 120 koronát fizettek érte. Ebben az évben összesen 243 koronát és 86 fillért költött a tár 78 darab tárgy vásárlására. A ládát 2008-ban restaurálták. A céh az azonos mesterségekben dolgozó iparosok érdekvédelmi szervezete volt. Elsődleges célja a helyi piac megvédése az árutermelés elterjedésével fellépő, konkurencia elleni védekezés volt. A céhláda az egyik legfontosabb tárgynak számított, tanácskozásoknál kitették az asztalra. Szerepe az Ószövetségi Szentírásban említett frigyládához hasonlítható. Azt tartották, hogy a ládában a céh lelkiismerete lakozik és a nyitott ládából a céh lelke szólal meg (NAGY 2008). A fésűs mesterség nem volt elterjedt, mindössze 14 szervezete ismert az országban. A céhek feloszlatása (1872) és az ipartestületek megalakulása (1880-as évek vége) közötti időszakban a céhes emlékek jelentős része megsemmisült. 1937-ben Kőszegen VISNYA Aladár múzeumigazgató 225 darabból álló fésűs műhelyhez tartozó tárgyat gyűjtött be. KOLNHOFER Vince
