Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

B. BENKHARD Lilla - MENTÉNYI Klára: Kutatások a kőszegi elővárban

pasztalatunkat megerősíti az a már említett, a kőszegi várról készült, XVIII. század végi, alaprajzi sorozat is, amely az elővárnak ezen a délkeleti sarkán üres területet mutat. (8. ábra) Az ábrázolás hitelességét egyébként alátámasztja egy a rajzon megjelenő, a bejárat déli oldalán az udvar irányába továbbfutó, keskeny fal. Ennek kiszedett helyét ugyanis az adott falszakaszon megtaláltuk. Mivel a XVI. századi várfal fölött ma megfigyelhető, első periódusú emelés az északi őrségépület fölé nem terjedt ki, biztosan állíthatjuk, hogy a kőszegi vár külső kapujának volt olyan korszaka, amikor környezetéből kimagasló toronyként jelent meg. (5-6. ábra) Sőt, már építése idején kétszintesre tervezték. Emeletén egy, a jelenleginél délebbre eső és kisebb méretű, eredeti ablakot tártuk fel a külső homlokzaton. A hozzá tartozó zárópárkány ugyan már nincs meg, induló magasságát azonban a vele egykorú, szürkés színű, finom höbörcsös vakolat megtalált felső, vízszintes vonala révén - meg tudjuk határozni. A fölötte mutatkozó, 50 cm-es XIX. századi emelés viszont már a jelenlegi párkánnyal egyidős. Itt jegyezzük meg, hogy az említett első periódusú vakolat nem azonos a jelenlegi kutatás előtt a homlokzaton talált, az 1962. évi felújítás során szabadon hagyott, már a XVIII. század végi barokk megújításkor készült vakolat-foltokkal. Ez a kaputorony talán nem volt nagyon hangsúlyos, ugyanis a XVII. század végi számadásokban a külső vár esetében inkább várkapuról („Schlossthor") és nem kaputoronyról (Thorturm) olvashatunk.

16 A jelenlegi főpárkánnyal összefüggő 50 cm-es emelés alatt mutatkozik. Arra azonban, hogy a kapu feletti, emeleti helyiség a XVII. század végén már létezett, egy 1686-ból fennmaradt forrás nyújt bizonyítékot. Ebben Széchy Dénes leányai: Julianna és Mária osztozkodnak a váron, ahol „...ez Külső Várban az Városrul bé jővén az Varban, az job kéz felöl való egész rész melyek most bót Istállók, Kovács Méhelyel és Lovász Mester Szabójával vannak építve együt az Kapu fölött lévő Szobával és Kamarával...". (KATONA 1972) A XVI. századi terméskő falszövettől nem sokban, de mégis eltérő, eredetileg csupán földszintes őrségépület véleményünk szerint a XVII. század első felében, feltehetően a Bocskaival együtt érkező török hadak támadása után épült a már meglévő körítőfalakra. Ez a szabályosabb kősorokon túl elsősorban a jellegzetes vastag téglák és a korábbitól különböző kötőanyag használatában nyil16 Egy 1693-as adat az első várkapu fölötti tető javításáról szól: „Han? Reiszinger Zimermaister zum neuen Dach Ober das erste Schlossthor betr." Az adat több más igen értékes forrással együtt Bariska Istvánnak a leendő kőszegi műemléki topográfia számára készülő levéltári gyűjtéséből származik. Herceg Esterházy-féle családi levéltár, Fraknó (Forchtenstein, Burgenland, Ausztria) Kőszegi Uradalom Számadási Hivatala iratai, Fasc. 1693. Nr. 94.