Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

B. BENKHARD Lilla - MENTÉNYI Klára: Kutatások a kőszegi elővárban

vánul meg. Mint feljebb erről már szó esett, feltételezzük, hogy a külső várudvarba ezen a helyen már ezt megelőzően is lehetett valamiféle bejárat. Ebből a szempontból nem lenne érdektelen összehasonlításokat tenni a belső várnak a Széchyek által 1616 után végeztetett,

17 szép futó kutya díszítésű, sgraffito-s vakolatok által elkülöníthető átépítéseivel, valamint az ottani kaputorony építészeti megoldásaival, amelyet Gergelyffy András ugyancsak a XVII. századra keltezett. (GERGELYFFY 1963: 12-13) Az elővár kapuépületének udvari homlokzatain, délen - egy falköpeny mögött - találtunk ugyan hasonló jellegű, jó megtartású, szürke vakolatot, díszítést azonban sehol sem tudtunk megfigyelni rajta. (11. ábra) Kőszeg vára és a hozzá tartozó birtoktestek egy 1693. évi, részben adásvételi, részben a kaboldi uradalom bizonyos területeinek cseréjére vonatkozó szerződés révén Esterházy Pál herceg kezére jutott. I. Lipót király két évvel későbbi megerősítése révén a tulajdonjogot is megkapta. (SEEDOCH 2003) A kőszegi várat már elsősorban csupán gazdasági célokra használó Esterházy-korszakba tartozik az a feltehetően XVIII. század eleji építkezés, amikor az északi kapushelyiség fölé is emelet került. (9-10. ábra) Északkeleti külső sarkán a falazat váltása jól mutatja, hogy ebben az ütemben csupán egyetlen emeleti tér jött létre. Az udvari fal földszintjén több erősítő boltívet is építettek, fölé pedig elkészült az udvari folyosó északi szakasza. Hozzá képest talán nem nagy időeltolódással itt még egy további, először földszintes, majd emeletessé alakított, északi toldalékkal bővítették a kapubejárat melletti elővári épületeket. Lehetséges, hogy a kapualj fölötti emeleti helyiség egykor nyitott tornáccal nézett az udvar felé, ezen a szakaszon ugyanis későbbi befalazást találtunk. Tudjuk, hogy 1777-ben a rohonci kapunál fellángoló tűzvész a belváros nagy részével együtt a várat is megrongálta. (CHERNÉL 1878: 241) A külső kutatás és az északi épület belső tereiben tett megfigyelések igazolták, hogy - bizonyára a már korábban is itt álló kocsiszín illetve istálló helyére — a pusztítást követően új épületet emeltek. Ehhez felhasználták a XVI. századi várfal és rajta a XVII. században lőrésekkel tagolt emelés meglévő maradványait is. Az ebből az időszakból származó terméskő-tégla anyagú vegyes falazatot szürkés színű, apró kavicsokkal kevert habarcsba rakták. Az udvar irányából földszintes épület a helyenként a várárok felől 3 métert is elérő szintkülönbség miatt kívülről nézve egy felső szinten helyezkedik el. Ez a képzet abból is adódik, hogy az 1962-63. évi fürdőkialakítás során az addig zárt várfalban létrehozott ablakokat ugyan a 17 A datálás az említett vakolatdísz által hordozott, és a nyugati szárny emeleti nagytermének bejárata fölött megmaradt, 1616-os évszám miatt lehetséges. Bár tudjuk, hogy ez az évszám nem magára a konkrét építkezésre, hanem a Széchy család itteni birtoklásának kezdetére vonatkozik. (BARISKA - NÉMETH 1984: 115)