Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

B. BENKHARD Lilla - MENTÉNYI Klára: Kutatások a kőszegi elővárban

korábbitól eltérő, agyagot már sehol sem tartalmazó, világosabb sárgás színű habarcs alapján - a várfalnál később épült. (9-10. ábra) Az építőanyag azonossága és mindennemű váltás hiánya egyértelművé teszi, hogy a terméskő fal megszakítás nélkül folytatódott. Tőle kissé eltérő falszövetet találtunk a kapualj két belső oldalán. Vele egyidős lehet a jelenlegi félköríves nyílás áthidalója, de a fiókos dongaboltozat már más jellegű, mészdús habarccsal készült. A keretelő architektúrával együtt feltételezhetően már a harmadik: barokk építési korszakból maradt ránk. Kérdés azonban, hogy volt-e a mai helyen bejárat. A vár kettős árokkal körülfogott, ún. szigetes elrendezése mindenesetre valószínűvé teszi. Ebből a szempontból két dologra érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik a belső vár legkorábbi északi szárnya előtt ma is álló, ötödik toronynak nevezett kaputorony, amely a XIII. századi épület számára leginkább egy déli irányú megközelítést feltételez. Ez azonban mindaddig csupán hipotézis marad, amíg régészeti feltárás nem igazolja. Másrészt a későbbi időkben fontos szerepe lehetett annak a két várrészt elválasztó árok északi sarkán található, kisebb, oldalsó bástyának, amely a XVIII. század utolsó harmadában kaputoronyként szolgált, s amelynek védelmét a belső vár északkeleten mögötte álló, magas tornya biztosította.

14 (8. ábra) Ez utóbbi azonban bizonyára már együtt élt az elővár kapuépületével. A bejárati nyílást keretelő falpillérek mögött, a kapualj oldalfalaiban és a sok helyen utólag még köpenyezett udvari homlokzaton már a második periódusra jellemző falszövet mutatkozik. (11. ábra) A félköríves udvari nyílás szabályosan falazott, déli kávája megadja az átjáró egyik oldalát. A teljes szélességet sajnos nem ismerjük, egyrészt azért, mert az északi kávát lefaragva, a nyílást később szélesítették, másrészt azért, mert a külső felületen - az utólagos átalakítások miatt - már nem lehet erre vonatkozó megfigyeléseket tenni. Hasonlóképpen javított a kapualj északi belső falának szélső nyugati szakasza is. Úgy tűnik, hogy a kapualj álkérészt (élben összeérő fiókos donga) boltozata már az oldalfalaknál később keletkezett, de a XIX. század végi fakapu nyílószárnyai miatt külső szakaszát még egyszer átalakították. Ha volt is itt korábban bejárat a külső várba, sem az egykori kapuáthajtó nyílásáról, sem lefedéséről nem tudunk semmi biztosat mondani. 14 Bakay Kornél itt végzett ásatásai nyomán úgy véli, hogy a „kistornyot" csupán 1777 után, gazdasági bejáratként építették. Ugyanitt - forráshivatkozás nélkül - azt állítja, hogy „1606-ban a Felsőkapu melletti falat lebontották, az északi városkaput befalazták és ajtót vágtak a vár felé! A XVIII. század végén ehhez a keleti zárófalhoz építették hozzá a kistornyot." (BAKAY2001: 157-158) Kérdés, vajon ezzel van-e valami módon összefüggésben az a további adat, miszerint Kéry Ferenc Vas megyei főispán az 1690-es években azzal a kéréssel fordul a király felé, hogy az ő kőszegi várában a háborús időkben betömött kaput újból kinyithassa. (MOL NRA Fasc. 7271. Nr 36. MTA Művészettörténeti Intézet Levéltári Regesztagyűjteménye, A-I - 17, 2225)