Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

B. BENKHARD Lilla - MENTÉNYI Klára: Kutatások a kőszegi elővárban

A falszövet tüzetesebb vizsgálata azt mutatta, hogy a kapuáthajtótól északra kialakított, eredetileg földszinti helyiség, amely bizonyára az őrség számára készült, vele egy időben, de magánál a körítő falnál később jött létre. A homlokzat kutatása során - a jelenlegi két ablak között - föltártunk egy nagyjából éppen középre eső, közel négyzetes formájú, vakolt, meszelt kávájú, kisméretű ablaknyílást. (12. ábra) A vastag, 6,8-7 cm-es tégla kávák azonos kötőanyaggal, szervesen ülnek egy olyan, jellegzetesen újkori falszövetben, amelyben szélesebb és keskenyebb kősorok váltakoznak. Az egyetlen terrakottából készült áthidaló egy ily módon másodlagosan felhasznált, feltehetően a vár korábbi építkezéseihez tartozó, XV. század végi elszedett szárkő-darab.

15 A nyílást a későbbi időkben, feltehetően már a XVIII. század utolsó harmadában, tisztán téglával falazták be. Kibontása a belső térben található, utólagos fiókos dongaboltozat miatt nem volt lehetséges. A külső várkaputól északra eső, íves falazatban - részben a kutatás, részben a kivitelezés során - egy nagyjából szabályos vonalban, de a korábbiaknál magasabban elhelyezkedő lő réssor került elő. (13. ábra) A 35-40 cm magas és mindössze 20-25 cm keskeny, kifelé szélesedő lőrések érdekessége, hogy közvetlenül a várfal koronája fölött húzódnak végig. (7. ábra) Némelyiküket szinte teljes mértékben téglából falazták, bár az áthidaló rendszerint itt is egy nagyobb lapos terméskő. Az építőanyag sajátosságait (sárgás színű, kavicsos habarcs, vastag téglák) tekintve a várfal erődített jellegét hangsúlyozó lőrések a körbefutó alsó szakasznál valamivel később, feltehetően a kaputoronnyal egy időben keletkeztek. Párhuzamként érdemes megemlíteni a város déli oldalán az Alsókapu-torony elé 1533-ban emelt ún. ellenfalhoz csatlakozó elővédmű mellvédfalának lőréseit (B. BENKHARD 2003: 170-171, 10. kép), amelyek az előváron láthatóktól részben tisztán terméskő anyaguk, részben erőteljesen rézsűs kávái miatt különböznek. Egy ilyen egyszerű építészeti forma általánossága miatt természetesen nemigen alkalmas datálásra, ezért további szempontokat is figyelembe kell venni. A külső falkutatás révén megállapítható, hogy a kapuhoz tartozó földszinti és emeleti falazat nem egykorú a körbefutó várfallal, jelenlegi formáját tekintve utólag alakították ki benne. Az itt lévő, sárgás színű, kavicsos kötőanyagú falazatban a terméskövek mellett már nagyszámú tégla is előfordul. A bejárattól délre egy hosszan lefelé futó, összefüggő falelválás egyértelműen utal arra, hogy az egykori kapuépítményhez ebből az irányból hosszú időn át nem csatlakozott semmiféle további helyiség. Ezt a ta15 Terrakotta anyagú gótikus épületrészekről már korábban is volt tudomásunk Kőszegen. Ilyen lehetett a Szent Jakab templom leginkább az 1490-es évekre keltezhető terrakotta karzata (MENTÉNYI - Ivicsics 2002: 467-472, 481 - 483 (62.15 (1) - (62.24), 489 490, 391 - 292, 403 - 416. kép), valamint a belső várban fennmaradt néhány kisebb töredék. (SEDLMAYR - LŐVEI - IVICSICS: 2002. 537-538. (68.35.(19/b; 27 - 68.38), 447448. kép)