Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

B. BENKHARD Lilla - MENTÉNYI Klára: Kutatások a kőszegi elővárban

na bele. Ez csak azzal magyarázható, hogy a jelenlegi városszerkezet kialakulásakor az elővár már fennállott." (GERGELYFFY 1963: 2.) Ilyen irányú nézetét alátámasz­totta az a tény, hogy az elővár északi melléképületében 1960-ban kialakított gőz­fürdő létesítésekor — kivitelezés közben — az akkori járószinttől 180, a felmenő fal alapozásától 120 cm mélységben egy körülbelül 150 cm vastag kőfalat találtak. 3 Ugyanebben a tanulmányában Gergelyffy leírta, hogy ez a fal „némi cölöpmarad­ványokkal együtt talán még a városfalak és a jelenlegi belsővár építését megelőző korra utal (GERGELYFFY 1963: 3.) Az ily módon született, kör alakú cölöpvárra vo­natkozó hipotézist (GERGELYFFY- SEDLMAYR 1964: 5.) Sedlmayr János, a vár hely­reállítását tervező építész 4 egy vázlatos rajzban is megörökítette (GERŐ 1975: 196.) 5 (4. ábra) A pince felújítási munkáihoz kapcsolódva 2001-ben megpróbál­tuk hitelesíteni Gergelyffy és Sedlmayr megfigyeléseit, de a burkolat alatt feltörő talajvíz miatt nem jártunk sikerrel. Szintén negatív eredményre vezettek 2003-ban a gázvezeték fektetéséhez kapcsolódó vizsgálataink. Néhány évtized múlva Bakay Kornél régész újabb, ezúttal minden reális alapot nélkülöző hipotézist közölt nem csupán az elővárral, de az egész kősze­gi erődítménnyel és a város történetével kapcsolatban. Több különböző pub­likációban is nyilvánosságot látott elképzelése (BAKAY 1985/a:6., BAKAY 1990­1991: 50-79) szerint ugyanis ezen az alig 1 hektárnyi területen helyezkedett el a teljes korai városmag, a „várváros". Ügy vélte, hogy a négy saroktornyos bel­sővár keleti tornyai a XIII. században a Kőszegiek szabadon álló lakótornyai le­hettek, előtte terült el a vár(os?) piactere, az északi oldalon pedig a plébánia­templom. Megkérdőjelezi Holl Imre régésznek 6 a belső vár lebontott északi szárnyára vonatkozó, könyv alakban is napvilágot látott (HOLL 1992), lelet­3 Az adatok az 1960. évi építési naplóban maradtak fenn. Kulturális Örökségvédelmi Hiva­tal (KOH), Tervtár, ltsz. 4434.: Kőszeg, Jurisics vár, közfürdő az elővárban. Építési napló, I960, 01, 01. lO.p. 4 Sedlmayr János (1932-2005) Ybl-díjas építész mindvégig a műemlékvédelem területén dolgozott. Számtalan műemlék-helyreállítás tervezőjeként munkássága egy egész korszakot reprezentál. A kőszegi vár első kiemelkedő jelentőségű alkotása volt, az elővár épületeinek felmérésébe még az OMF megalakulása előtt, 1955-1956-ban bekapcsolódott. 5 Bakay Kornél régész 1977-től 2004-ig a megyei fennhatóságú Kőszegi Városi Múzeum igaz­gatója, két publikációjában is közölt egy bizonyos alaprajzot a 13. századi elővárról, a követke­ző felirattal: „Az I960 táján előkerült kőfal valószínűsíthető helye. Sedlmayer (sic!) János váz­lata (BAKAY 1990-1991: 57, 7. kép), „ Az ún. elővár északkeleti oldalán megtalált erős kőfal vázlatos rajza" (BAKAY 2001: 151, 154. kép) A valódi Sedlmayr-féle tusrajz (KÖH Tervtár, ltsz. 15563) azonban egészen más, a karikákkal ábrázolt cölöpsor csupán rekonstruktiv jelzés, eg)' gondolat ábrázolása, így hát nem sok köze van a fentiekhez. Mivel a felbukkant falat és a cölöpök helyét sajnos nem dokumentálták, a publikált vázlatok nem tekinthetők hitelesnek. 6 Holl Imre régész 1960-1962-ig több szakaszban folytatott ásatásokat a várban, minde­nekelőtt az 1532. évi török ostrom idején, majd 1777-ben, egy tűzvészben újból megron­gálódó északi szárnyban. Csak sajnálhatjuk, hogy javaslatait a további feltárásokra vonat­kozóan nem fogadták el.

Next

/
Thumbnails
Contents