Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)
B. BENKHARD Lilla - MENTÉNYI Klára: Kutatások a kőszegi elővárban
anyaggal alátámasztott ásatási eredményeit, miszerint a körítőfalak és a tornyok egységesen 1261-1276 között épültek fel, s a legkorábbi XIII. századi palota (1279-1290) az északi szárny helyén állt. Az úgynevezett ötödik toronyba, ami kétség kívül a korai épület kaputornya lehetett, mindenáron egy templomtornyot képzel bele. 7 A kérdést legbővebben tárgyaló, összefoglaló művében a szerző (BAKAY 2001: 105-159.) így ír az elővárat körülvevő, íves falakról: „Az elővárnak nevezett, nagyjából háromszög-alakú terület keleti kaputornyának (a mai Rajnis utca felőli bejárat) magja XIII. századinak látszik (a falkutatás során nagy kőgolyóbis bukkant elő a falszövetbe ragadva) s ez talán úgy magyarázható, hogy a korai váron belül itt volt az első piactér (nem pedig a lovas csapatok gyülekezési helye.)" (BAKAY 2001: 152) Ezek után nézzük meg, milyen következtetések vonhatók le az elővárat keletről és északról határoló, külső körítőfalak helyszíni kutatásából. 8 Az általunk vizsgált várfalszakasz az emeletes épület délkeleti sarkán álló, sokszög alakú kis bástyától az északi épület nyugati sarkáig húzódik, amely már a belső vár magas északkeleti tornyának vonalába esik. (1. ábra) Az egykori külső várárok ellenfala ugyan már hiányzik, helyét azonban beépítetlenül hagyták. A középső kapuhoz téglából emelt híd vezet. A kőszegi vár sajátossága, hogy közvetlenül a belvárosi utcákról nyílik. Az íves vonalban hátrahajló, nyeregtetős épület kétszintes középső szakasza egyben a vár főbejárata is, széles kapualján keresztül lehet bejutni a belső árokkal két egymást követő részre osztott várudvarra. (2-3. ábra) Tőle északra hosszan húzódik a vele összeépült, egytraktusos, belső oldalán földszintes mellékszárny, míg a megjelenésében hasonló, de rövidebb déli objektum önmagában áll. Az elővár épületei U-alakban veszik körbe a szabálytalan trapéz formájú udvart. A jelenleg kb. 3 méter magas, körbefutó várfala külső homlokzat legkorábbi része.(5-6. ábra) A benne egységesen megfigyelhető építőanyag - nagyobb méretű palás (ún. cáki) terméskövek, barnás színű, kavicsos (néhol agyagos) és 7 Összefoglaló munkájában (BAKAY 2001: 113-115.) a szerző még ennél is tovább megy, amikor leírja, hogy az egykori északi palota helyén csak istállók és udvar állt, továbbá, hogy a megmaradt festett homlokzati fal valamikor egy belső térbe nézett. Ez éppoly nyilvánvaló tévedés, mint az, hogy a kaputorony mögül a műemléki helyreállítás során tüntették el a valamikor hozzá tartozó templom hajóját és szentélyét. 8 A külső és az udvari homlokzatok helyszíni kutatását 2001 -ben végeztük, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Szombathelyi Irodája megbízásából, Süle Tiborné értő közreműködésével. A munka folyamán nagy segítségünkre volt Szökrön Péter geodéta kollegánk (akkor: ÁMRK, jelenleg KÖSZ), akinek nem csupán a jól értelmezhető felméréseket köszönhetjük, de sok hasznos megfigyelést és tanácsot is. A külső felújítás építészeti terveit Németh István készítette. A kutatásban és a helyreállításban Szárnyas János építési vállalkozó kivitelező csapata vett részt. A közös munka Kőszegen töltött immár több mint két évtizedes tevékenységünk egyik sikeres és jó időszaka volt. 2003 folyamán az északi épület belső tereiben, a jelenleg itt lévő Marcipán múzeum működtetője, Ternai András együttműködése révén több részletben - kisebb megfigyeléseket tettünk.
