Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

GÖMÖRI János: A nyugati határvidék korai sáncvárairól, Különös tekintettel Sopronra

lyi vár volt, eztán a Kanizsaiak birtokába került, a XVI. században Nádasdy-, majd a XVII. század utolsó negyedétől Eszterházy birtok volt. A Rákóczi szabadságharc idején a várkastély elpusztult (CSATKAI 1956: 539). Kapuváron, a Kis-Rábát átszelő forgalmi út mellett állt a XVI—XVII. századi várkastély. 1998-ban három kutatóárokkal megvizsgáltuk a gázvezeték fektetéssel bolygatott északi várfalszakaszt és a téglából épült ENy-i bástyát. A XVII. századi falak közelében nem találtunk Árpád-kori maradványokat. A korai vár mégis a későközépkori várkastély területén lehetett, mert 1961ben, az egykori északi várárokban, 4 méter mélyen egy bordásnyakú, X. századi fazekat találtak. A szórványos lelet azonban ez azonban egy itteni, még nyomaiban sem ismert, erődítés nélküli X. századi falu kútjából is származhat. Kapuvártól 4-5 kilométernyire keletre, a veszkényi határban X. századi temető ismert. A Kapuvár mellett a babóti földvár is fontos szerepet játszott az ország határainak védelmében. A két település délnyugati határában több folyó és patak kanyarog. Egy a krónikás adat szerint - Péter király megsegítésére - III. Henrik császár 1044-ben „gyors menetben a magyar határra támadt és Suproniumnál benyomult, amikor azonban Bobuthnál (Babot) át akart kelni a Rabchán (Rábca), nem tudott, mivel a Rabcha folyó az áradás, a nagyon sűrű bozót és a bugyogó mocsarak miatt áthatolhatatlan volt..." A mocsaras helyeken átvezető úttöltések, az eszterók, amelyek egyben az átkelőhelyek elárasztására épített mesterséges gátak (hosszanti sáncok?) voltak, akkorra valószínűleg már megépültek. A XIV. századi Képes Krónika (124. fejezete), I. Géza (1074-1077) megkoronázásának événél említi, hogy Géza és László hercegek a Moson várába bezárkózott Salamon csapataival szemben „Castrum Portáét, Bubuthot, Albáx és más várakat erős őrséggel biztosították". Kiss Gábor (1995) egy 51x44 m átmérőjű, ovális alaprajzú, Árpád-kori várat tételez fel ezen a helyen. Két méter vastag téglafal kerítette erődítményt. Középen feltehetően torony állott, mint a hasonló alaprajzú szombathelyi várban. Szerinte a Feketevárat a XIII. században még használták. Egyelőre nem rendelkezünk olyan XI. századi régészeti leletekkel, amelyek alapján biztonsággal állíthatnánk, hogy a krónikákban említett, I. Géza király (1074-1077) korában már álló babóti erősség a Feketevárral lenne azonos. Sopron (Scarbantia, Ödenburg) Az 1950-es évek elején még történészek vitacikkei váltották egymást a Soproni Szemle hasábjain a soproni ispáni vár helyéről (MOLLAY 1944, 1956; MAJOR 1955; GÖMÖRI 2000b, 2002: 207). 1959-ben az ásatások eldöntötték a kérdést, a késő római erőd falait felhasználva épült meg az Árpád-kori vár (HOLL et ai 1962). Majd ezt követően, két évtizednyi ásatási munka eredmé-