Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

GÖMÖRI János: A nyugati határvidék korai sáncvárairól, Különös tekintettel Sopronra

sánc korát nem adja meg. A szórványos avar kori cserepek alapján megállapít­ható, hogy a római infrastruktúrát (utakat) használó és a fő közlekedési uta­kat ellenőrző avarok lakhattak néhány elhagyott római kori villa és erődít­mény területén (SZENTPÉTERI 2002: 473, 522, 524, 552), ezek közül a To­kod, Várberek római katonai táborának egyik tornyában találtak avar vasbal­tát (SZENTPÉTERI 2002: 564), amelyet esetleg avar őrséggel lehet kapcsolatba hozni. De ezekben a késő római őrtornyokban, vagy burgus-okban avar erőd­építések nyomait az eddigi ásatások nem mutatták ki. 8 A 791 szeptemberében, az Avar Birodalom ellen, a Duna-menti limes-ú­ton támadó frankok (POHL 1996: 429) és a védekező avarok Cezumaur (Cannabiaca(?)/Zeiselmauer) és Tullna (Comagenis/Tulln) római chors-tá­borok falainál vívtak nagy csatát. Felmerülhet a kérdés (GÖMÖRI 2002: 17), hogy megmaradhattak-e, (ha voltak) ezekben a kőerődökben feltételezhető avar védelmi létesítmények 9 nyomai? Helyenként ma is romosán állnak az erődök falai. Zeiselmauer keleti táborkapuja, átépítve, szinte teljes épségben látható (IV. század második fele). Épen áll a tullni római tábor nyugati részén a patkóalakú „Salzturm" is. 859-ben, Német Lajos egyik oklevelében említik először ma használt nevén a települést, amely a IX. században közigazgatási központ volt, itt találkozott 863-ban, vagy 864-ben Német Lajos király Bogoris bolgár kánnal. A római épületeket a X. században tovább használták. A települést 1270-ben II. Ottokár király emelte városi rangra (HEROLD 2007: 81, 113; 2. 5. 3. kép). A tullni fal-kontinuitás (HOFER2001: 200) és a népes­ség továbbélésének kérdése úgy függ össze, hogy bár a római erőd falai között eddig nem találtak longobard, szláv, vagy avar leleteket, rétegeket, a tábortól egy-két kilométerre longobard leleteket és szláv temetőmaradványokat tártak fel. A Comagena név fennmaradása a IX. századig, arra enged következtetni, hogy az avarok ebben a körzetben nem telepítették át, vagy nem üldözték el a gyepű falvainak lakosságát. 10 A római kori erőd egyik tornyában kiállításon láthatók az ásatási leletek. Ezek között egy avar reflexíj végének törött csont­borítása tűnik fel, mint az eddig ismert egyetlen lelet, amely talán a 791. évi 8 Nem tételezem fel, hogy a fenti nagyszerű munka olyan pontatlanságokat tartalmazna a vársáncokkal kapcsolatban, mint néhány avar kohólelőhely, pl. Ravazd—Tarjánpuszta, Vasasföld vagy Zamárdi-Kútvölgy kutatástörténete esetében (SZENTPÉTERI 2002: 538, 575), ahol e sorok írója kutatta fel az első avar kori kohókat (GÖMÖRI 2000a, 2000b). 9 A frankok előretörésének hírére harc nélkül feladott „elsáncolást", vagy torlaszépítést em­lít a támadás körzetében Pohl (1996: 429): „awarische Verschanzungen am Kamp und am Wienerwald". 10 „Die früher als Beleg für den Fortbestand der antiken Siedlung gewertete Erwähnung der „civitas Comagenis"'in der fränkischen Reichsannalen anlässlich der Awarenkrige Karls der Großen dürfte zwar als „Lesefrucht" des Verfassers zu betrachten sein, doch deutet die ebenfalls angeführte Ortbezeichnung „Cumeoberg" auf eine Tradierung des Namens Comagena in der lokalen Bevölkerung hin" (HOFER 2001: 200).

Next

/
Thumbnails
Contents