Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

GÖMÖRI János: A nyugati határvidék korai sáncvárairól, Különös tekintettel Sopronra

csatára emlékeztet. Avar kori erődítési nyomokat tehát ebben a körzetben sem találtak. Az egyelőre nem bizonyított, hogy a Kárpát-medencében voltak avar kori sáncok, csak remélhetjük, hogy az avar kagán székhelye, a „Regia Avarorum Hring" nem enyészett el nyomtalanul és talán megtalálhatók lesznek nyomai a Duna-Tisza közén (SZENTPÉTERI 2007: 18-19). Ezek után vegyük sorra az Árpád-kori nyugati gyepű védelmi rendszerébe illeszkedő várakat (1. ábra). Az előzményekről csak röviden teszünk említést. Az országhatár legfontosabb nyugati kapuit védelmi rendszerek biztosították. Ezeknek a váraknak Sopron környékén is voltak távolabbi vaskori és közvetlen római kori előzményei. A Porta Hungarica előtere, a Duna és a Morva összefolyásánál hasonlóképpen a vaskortól, koronként többszörösen meg volt erősítve magaslati erődökkel és síkvidéki várakkal: a kelták idején, a római korban, a morva periódusban és az Árpá-korban is. Hogyha a Duna jobb partjáról, a Hainburg melletti Braunsberg késő kelta erődítményéből észak felé tekintünk, előtűnik a Dévényi-kapu fölé, sziklaszirtre épített dévényi vár, amelyet a kelták, a rómaiak és a morvák is megerősítettek mielőtt a magyarok elfoglalták. Dévény körzetében a sáncvárak egész sorát kutatták a szlovák régészek (STEFANOVICOVA 1987). A Braunsbergről kelet felé látszik balparti pozsonyi vár is, amely az Árpád-korban és a középkorban a Porta Hungarica fő erőssége volt. Pozsony (Bratislava, Pressburg) A pozsonyi vár ásatásai 1958-ban kezdődtek a rekonstrukciós munkákhoz kapcsolódva. Római kori építőanyag másodlagos felhasználásával, a legmagasabb pontra kétosztatú kőépületet emeltek a IX. században. Ugyancsak agyagba rakott kőfalakkal építettek fel egy kisebb templomot, amely körül IX. századi sírokat találtak a régészek. Ez az épület a X. század elején pusztult el (STEFANOVICOVA 1996: 465). A korábbi, rácsszerkezetű (Rostkonstruktion) fa-föld sánc egyes szakaszain kazettás szerkezetű (Kastenkonstruktion) építést figyeltek meg. A helyenként közel 8 méter széles sánc követve a plató vonalát, nagyjából ovális formában keríti a védett, 6 hektárnyi területet. Ahol a sáncot megszélesítették ott a 12 métert is eléri. A kétféle sáncépítési technikát magyarázzák azzal, hogy a rácsszerkezettel a sánc stabilitását kívánták emelni, de elképzelhetőnek tartják, hogy a sáncépítésre rendelt munkások különböző helyekről jöttek és egyes szakaszok építésénél az általuk megszokott módon építették a sáncot (STEFANOVICOVA 1998: 431). Mindeddig nem találtak a kutatók sáncvárakat a mai Alsó-Ausztria, Csehország, Morvaország és Szlovákia területén a VII. század előtti időből. A mai Szlovákia területén csak az avar uralom frankok és bolgárok általi megtörése után, a VIII-IX. század fordulójától kezdtek sáncvárakat építe-