Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

GÖMÖRI János: A nyugati határvidék korai sáncvárairól, Különös tekintettel Sopronra

csak évtizedekkel a kivágás után használták fel.

5 Ismertek a C

14 kormeghatározások más bizonytalanságai

6 is, például az avar- és Árpád-kori kohóknál (GÖMÖRI 2000C: 170, II. táblázat), valamint az avar-kori és honfoglalás-kori temetkezések esetében (LANGÓ 2007: 222-224). A radikarbon adatok ebben a korban inkább tájékoztató jellegűek, sorozatvizsgálatok — egyéb kormeghatározási módszerekkel is támogatott - korbecslései adhatnak csak biztosabb kronológiai támpontot. A X. század elejére helyezné Dénes (2003: 496) a - barokk várkastély alatt még nyomaiban sem ismert - kapuvári vár építési idejét, egyetlen, bizonytalan körülmények között előkerült bordásnyakú edény lapján (GÖMÖRI 2002: 43, 17. kép). Sőt Kapuvár, valamint Sárvár és (Mosonmagyar)óvár esetében feltételezi, hogy „ezek a várak a védelmi vonallal együtt az avar birodalom idejéből származnak". Sajnos D. J. nem idézi az „egyre több adatot", amelyek ezt a feltételezését alátámasztanák, így kritikája ezen a ponton is súlytalanná válik. A feltételezett avar erődítmények kérdéséhez Több érv hozható fel a pannóniai avar várak feltételezésével szemben: hiteles ásatási megfigyelések alapján következtet Tomka Péter (2006: 114), hogy például a korábban „avar gyürű"-nek, a „kapkan városának" tartott Győrben, a római kori Arrabona erődjében nem mutatható ki avar kori települési réteg. Ugyancsak a longobárd időszak és a magyar honfoglaláskor közötti lakatlan periódusra következtethetünk a scarbantiai/soproni rétegvizsgálatokból. Az avar kori települési maradványokat a teljesség igényével felsoroló lelőhelykataszter, Közép-Európa addig ismert 1068 avar kori települési maradványa között egyetlen avar falu körüli sáncot (SZENTPÉTERI 2002: 549)

7 említ, de a 5 Tehát az ilyen kiszürhetetlen minták alapján a sánc építését korábbi időszakra keltezhetnénk, hasonlóképpen, mintha az átlyukasztott nyugati ezüstpénzeket ruhadíszként tartalmazó, honfoglalás kori temetkezés idejét a pénzverés időpontjára helyeznénk. 6 A rovásírás-lelet miatt különös jelentőségű a bodrog-alsóbői műhely, amelynek faszénviszgálataiból a radiokarbon koradatok sora a VIII—IX. századra utal. A kohótipológia, a kerámia és az archeomágneses (AM) kormeghatározások viszont inkább a X. század elei keltezést valószínűsítik. Ebben az esetben feloldható lenne az ellentmondás azzal, hogy a faszenek a műhely korai periódusát keltezik, az égett agyag AM kora pedig természetesen a kohó utolsó használatának (kihűlésének) idejét adja meg. A műhely ebben az értelmezésben az általunk feltételezett két évtizednyi működési időnél sokkal hosszabb ideig, több, mint 100 évig lett volna használatban és a rovásírásos fúvót a magyar honfoglalás korát megelőző időszakra is datálhatnánk. Legutóbb a gnadendorft ifjú magyar harcos - pénzekkel is keltezhető - csontjainak C

H vizsgálatai mutatták ki a fizikai kormeghatározás bizonytalanságait, amelyeket Langó (2007: 224) több kutatóra hivatkozva mutat be. 7 Székkutas, Kápolna-dűlő; Sződ, Várdombról egy talán avar cseréptöredék ismert (SZENTPÉTERI 2002: 552).