Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

FEKETE Mária: Szentvid vára

161; HERÉNYI 1990: 81). Figyelemre méltó még a helyi földrajzi név­anyagban a kende régi méltóságnév változatának előfordulása is: Kendig­hegy 728 m magas csúcsa a Szentvid mellett (észak felé) emelkedik, és Kendig „házinév"-ként. 71 Ennek, - mint a szakrális király (Kurszán) meg­nevezésének - talán a vasművességgel is kapcsolata lehet. 72 Az ispáni várak/határvárak létezéséhez kapcsolódnak bizonyos fontos szolgálta­tások is (GYÖRFFY 1977: 208). Györffy ezekhez rendeli a lövő és őr helyneveket, talán ide sorolható a Kőszeg-Óház alatti Hosszú- és Rövid lövészárok (BALOGH-VÉGH 1982: 6/362-363). Lövő helynév csitárI Csatárral együtt (BALOGH-VÉGH 1982: 38) Óvár/Burg mellett van. Fontos lehet még a Vaska­pu dűlőnév Cákon, a Kőszegre vezető út mellett (BALOGH-VÉGH 1982: 9/48). A szolgáltatások közül most csak egyről, a vasművességről, annak különböző, a Kárpát-medencében használt nyelveken megőrződött névtani bizonyítékairól keresünk helyneveket: Kőszeg és Léka között Rendek (szláv 'vas', rudnok), ma Liebing; Kőszegtől keletre, kb. 8 km-re Tömörd (török temír 'vas'); (GYÖRFFY 1977: 441-445), vagy Bozsokon: a Kovácsi!Kiskovácsi-Nagykovácsi dűlőnév (Függelék 4.). A velemi sáncvár területe valószínűleg a kísérőterasz élére épített erődítésnél is nagyobb volt (26. ábra). A szintvonalas térkép — a feltárásaink alatti terüle­ten - jelöl egy sáncszakaszt, amely a kb. észak-déli irányú nagysánchoz csat­lakozik, ennek az akropolisra futó felső szakaszát a korai Árpád-korban újra magasították, felülete égett, vörös. (Tetejéről késő Hallstatt-kori kerámiát gyűjtöttem.) A nagysáncon egy ismeretlen korú átvágást 1985-ben kitisztítot­tam és megkezdtem bontását-rajzolását (5. b ábra). A francia—magyar ásatási team e munkát - az előzmények jelzése nélkül - folytatta, leközölte, rajzukon viszont a tájolást, pontosabban a külső-belső fogalmakat illetően némi zava­rodás tapasztalható (BÁRRAL et al. 1996: 418, Fig. 4). Nem elképzelhetetlen, hogy a fősánc átvágása a középkori sáncvár építéséhez kötődik, hiszen a hiány annak az alsó/külső vonalában van. E sánc vonalán bizonyos bejárati rész is észlelhető, illetve valószínűsíthető; és egy belső feljáró is azonosítható. Való­színűleg a sáncgyűrű a délkeleti részen többszörös volt. Ennek nyomait a IX. századi temető területén nyitott szelvényeinkben megtaláltuk. Szentvid meglehetősen nagy alapterületű, részben többszörös védművel kö­71 Kőszeghegyalja jellegzetes névhasználata a „házinév": azaz nem a vezetéknevet használják, hanem a lakóház (házhely, telek?) egykori tulajdonosának neve hagyományozódik mai la­kójára. Balázs József, egykori ásatási munkásunk, „Kendig Jóska bácsi"-ként volt ismert a faluban. A család földje a Kendig-völgyben volt. (BALOGH-VÉGH 1982: 12/62.) 72 Ld. Kendszék/Vasverőszék/Eisenzicken, ma a burgenlandi Alsóőrhöz/Unterwarthoz tar­tozó helynevünket is. (GYÖRFFY 1977. 442.) A szakrális király feltételezett tevékenységére vonatkozó korai vasgyártás nyomai azonban még nem kerültek elő, a Vasverőszéken fel­tárt vassalakok XIII-XIV. századiak, a közeli bányagödrök pedig az Árpád-kornál későb­biek. (GÖMÖRI 2000. 285. sk.).

Next

/
Thumbnails
Contents