Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

elő illetve szórvány, és innen még egyáltalán nincsenek sírokra utaló adatok. Az újonnan közölt, litzenkerámiaként meghatározott Murska Sobota-Nova tablai leletanyag sem formai, sem díszítéstechnikai szempontból nem tekinthető e típus valódi képviselőjének (GÜSTIN 2005: Sl. 2: 1-3, Sl. 5: 1-2). Attól függetlenül, hogy sikerül-e behatárolni egy ilyen egységet, a típus széles körben történő elterjedése számos problémát vet fel. Ha létezett litzenkerámiás népcsoport, akkor a távolabbi területeken nagyobb számban megjelenő anyagát az árucsere mellett a lakosság elmozdulásával is lehet magyarázni, ami további kutatást igényelne. Amennyiben csupán kereskedelmi kapcsolatok állnak a háttérben, véleményünk szerint pusztán az edények esztétikai értéke nem magyarázza népszerűségüket, hiszen a korban használatos mészbetétes kerámia jóval változatosabb és látványosabb díszítéssel rendelkezett. Terzan feltételezése a rézkereskedelemmel való összefüggéséről egyelőre még bizonyításra szorul, a divatos étkészletként való interpretációnak pedig ellentmondanak a tárolóedény jellegű nagyobb példányok (TERZAN 1983: 58-60). Egyes típusok, különösen a bögrék feltűnő egyformasága mögött kisszámú műhelyt sejthetünk. Emiatt nem tekinthetjük az eltérő kerámiáművességű kultúrák területén élő közösen alkalmazott díszítőmódszernek, ha csak nem valamilyen hagyományból kifolyólag szigorúan ügyeltek a formák megőrzésére. Az a V. Vadász Éva által a tokodi típusú bögrék esetében felvetett megoldás, hogy valamilyen speciális terméket tartalmazó „védjegyes" áruról van szó, a változatos méretek és formák, továbbá a mintázat sokfélesége alapján esetünkben nem valószínű (V. VADÁSZ 2001: 37. jegyzet). Ráadásul az összes hasonló, de technikailag mégsem pontosan így kivitelezett motívummal ellátott cserepet hamisítványnak kellene tekinteni. A képet tovább bonyolítják a Somogyvárról és a Dolny Peter fázis lelőhelyeiről ismert, nagy valószínűséggel helyi készítésű darabok. Ügy tűnik, hogy a különböző környezetben és időszakokban megjelenő litzenkerámia minden esetben egyedi elbírálást igényel. A sárgásvöröstől a barnán át a feketéig többféle színben előforduló, apró kavicsokkal soványított podgoraci durva kerámián megjelenő lenyomatokat nem sorolhatjuk a tulajdonképpeni litzentechnikához. MajnaricPandzic az eredeti utánzatként értelmezi ezeket (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: 79), Podgorac azonban e kultúra feltételezett önálló elterjedésének keleti szélén vagy legalábbis a litzenkerámiás-mészbetétes vegyes lakosságú területen fekszik, így nem lehettek rászorulva rossz minőségű utánzatokra. Ezeknek az edényeknek az anyaga megegyezik a lelőhelyen talált díszítetlen cserepekével, és bár töredékes voltuk miatt a formájuk nem rekonstruálható, a vastagabb fal és az oldalukon elhelyezett zömök fül alapján tárolóedények lehettek. Az is elképzelhető, hogy egyszerűen ilyen a házi kerámiájuk,