Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

amelynél nem törekedtek a minőségi kidolgozásra. Ebben az esetben a módszer „eredeti" és „utánzat" változatának elkülönítése technikai értelemben ugyan helytálló, de félreértésekhez vezethet, hiszen ugyanazon népességnek különböző célra szánt kerámiájáról van szó. Ha ez igaz, akkor az egyes leletek értékelésénél körültekintően kell eljárni, mert egy nem „valódi" mintázat is utalhat litzenkerámiás csoportok jelenlétére. A sárvári leletanyagban is találkozunk a simított felületű, szépen kivitelezett edényeken kívül litzenmintás sávokkal néhány durva anyagú tárolóedény fülén. Ezeket a girbegurba, sokszor elmosódó, de az eredeti vékony zsineges technikával készített lenyomatokat máshonnan még nem ismerjük. Az itteniekkel megegyező formájú guntramsdorfi edényfülön szabályosabb mintát láthatunk (NEUGEBAUER 1979: Abb. 10: 13), Podgoracon a tárolóedények esetében vastag zsinóros díszítőmódszert alkalmaztak, a murska sobotai töredék pedig még közöletlen. Az egyik értelmezési lehetőség, hogy a somogyvár—kupavárhegyi telepről ismert helyi készítésű darabokhoz hasonlóan az eredeti litzenkerámia utánzatával állunk szemben (HONTI 1994a: Abb. 4: 4, Abb. 9: 1; HONTI 1994b: V. tábla: 4). Egy ilyen esetben viszont feltehetően Sárváron is valamelyik díszedénytípus szolgált volna mintául, bár egy szabályos litzenmotívummal díszített jó minőségű podgoraci töredék alapján a vaskos fülű edényformát sem zárhatjuk ki a finom kerámia köréből (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: Tab. 3: 1). Emiatt az is lehetséges, hogy rosszul sikerült másolatokkal van dolgunk, de akkor kérdés, hogy miért egy kevésbé gyakori típust választottak alapul? Valószínűbb az a magyarázat, hogy a klasszikus litzendíszes edényeket készítő népesség házi kerámiájáról van szó. Megjelenésük a térségben nem elképzelhetetlen, ha arra gondolunk, hogy e leletanyag a szomszédos délkelet-ausztriai régióban is kimutatható (KRAMER 1996: 9; K VAS SAY etal. 2004: 127, 138). Ebben az esetben edényeink készítői délnyugat, esetleg nyugat felől érkezhettek; az ezirárnyú kapcsolatokat az ujj benyomott bütykök és az Adria-vidékre jellemző sajátos kialakítású fülek is alátámasztják. E probléma megoldása a jelenlegi ismereteink alapján nem lehetséges, tisztázásához további adatokra van szükség. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségükért ezúton szeretnék köszönetet mondani Szabó Gábornak, Ilon Gábornak, Pap Ildikó Katalinnak, Szilasi Attila Botondnak és Kiss Viktóriának.