Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

amelynél nem törekedtek a minőségi kidolgozásra. Ebben az esetben a módszer „eredeti" és „utánzat" változatának elkülönítése technikai értelem­ben ugyan helytálló, de félreértésekhez vezethet, hiszen ugyanazon népes­ségnek különböző célra szánt kerámiájáról van szó. Ha ez igaz, akkor az egyes leletek értékelésénél körültekintően kell eljárni, mert egy nem „való­di" mintázat is utalhat litzenkerámiás csoportok jelenlétére. A sárvári leletanyagban is találkozunk a simított felületű, szépen kivite­lezett edényeken kívül litzenmintás sávokkal néhány durva anyagú tároló­edény fülén. Ezeket a girbegurba, sokszor elmosódó, de az eredeti vékony zsineges technikával készített lenyomatokat máshonnan még nem ismer­jük. Az itteniekkel megegyező formájú guntramsdorfi edényfülön szabá­lyosabb mintát láthatunk (NEUGEBAUER 1979: Abb. 10: 13), Podgoracon a tárolóedények esetében vastag zsinóros díszítőmódszert alkalmaztak, a murska sobotai töredék pedig még közöletlen. Az egyik értelmezési lehető­ség, hogy a somogyvár—kupavárhegyi telepről ismert helyi készítésű dara­bokhoz hasonlóan az eredeti litzenkerámia utánzatával állunk szemben (HONTI 1994a: Abb. 4: 4, Abb. 9: 1; HONTI 1994b: V. tábla: 4). Egy ilyen esetben viszont feltehetően Sárváron is valamelyik díszedénytípus szolgált volna mintául, bár egy szabályos litzenmotívummal díszített jó minőségű podgoraci töredék alapján a vaskos fülű edényformát sem zárhatjuk ki a fi­nom kerámia köréből (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: Tab. 3: 1). Emiatt az is lehetséges, hogy rosszul sikerült másolatokkal van dolgunk, de akkor kér­dés, hogy miért egy kevésbé gyakori típust választottak alapul? Valószínűbb az a magyarázat, hogy a klasszikus litzendíszes edényeket készítő népesség házi kerámiájáról van szó. Megjelenésük a térségben nem elképzelhetetlen, ha arra gondolunk, hogy e leletanyag a szomszédos délkelet-ausztriai régió­ban is kimutatható (KRAMER 1996: 9; K VAS SAY etal. 2004: 127, 138). Eb­ben az esetben edényeink készítői délnyugat, esetleg nyugat felől érkezhet­tek; az ezirárnyú kapcsolatokat az ujj benyomott bütykök és az Adria-vidék­re jellemző sajátos kialakítású fülek is alátámasztják. E probléma megoldá­sa a jelenlegi ismereteink alapján nem lehetséges, tisztázásához további ada­tokra van szükség. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségükért ezúton szeretnék köszönetet mondani Szabó Gábornak, Ilon Gábornak, Pap Ildikó Katalinnak, Szilasi Attila Botondnak és Kiss Viktóriának.

Next

/
Thumbnails
Contents