Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

Iáit edényeken is, melyeket Marovic ennek ellenére litzenkerámiaként említ (MAROVIC és Covic 1983: Taf. XXXIV: 4-6; MAROVIC 1994: 77, Sl. 3). Az iméntiek alapján a Közép-Dalmácia és Délnyugat-Bosznia határvidékén csoportosuló lelőhelyek valamint a kissé északabbra fekvő Pod kizárhatók a litzenkerámia elterjedési köréből, melynek legdélebbi ismert képviselője a Gornja Tuzláról előkerült példány (vö. VINSKI-GASPARINI 1983: Karta 12; a litzenkerámia és a hasonló déli leletek viszonyához lásd még KlSS 2001: 1041. és 1048. jegyzet; K VAS SAY etal. 2004: 17. jegyzet). A litzendíszt az esetek többségében két edényformán találjuk meg: a tölcséres nyakú, nyomott gömbtestű bögréken, amelyek nyakon átívelő szalagfülével szemközti oldalán általában kis bütyök látható és a széles szájú, tölcséres nyakú mély tálakon. Az utóbbiak fületlen, illetve egy- és kétfülű változatban is előfordulnak. A muzla—cenkovi példányon egymással szemben szimmetrikusan két szalagfül és (feltehetően) két dupla bütyök lett elhelyezve, a nyakon körbefutó három sávon kívül a fülek alatt három függőleges és két felkunkorodó, a bütykök alatt pedig egy függőleges és két felkunkorodó sávból álló motívum díszíti. A vele együtt előkerült korsónak a peremtől a vállig érő fülével átellenben egy kisebb, a nyakhajlatban elhelyezkedő fül is található. Díszítése rendhagyó: a nyakán látható felső és középső sáv a nagyobbik fül két oldalán egymásba záródik, az alsó egy-egy visszahajló ívben végződik. A nyak hajlatában elhelyezett bütykök alatt három-három, míg a nagyobb fülön egy további függőleges litzenlenyomatos sáv van (KUZMA 1981: Obr. 101: l-l a, 3-3a). A ritkább formák közé tartozik egy mattersburgi tárolóedény, mely egy állítólagos pithostemetkezés részét képezte, ez azonban ma már nem igazolható (BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ et al. 1982-1983: 13, 15, 6. ábra; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1986). Ennek nyakán négy körbefutó sávot, vállán pedig a négy fülétől felfelé húzódó, egyenes és ívben végződő bordákból álló plasztikus díszítést találunk. Legközelebbi formai megfelelője a drassburgi telepről ismert, az ottani példány azonban díszítetlen.

20 Szintén különleges a guntramsdorfi edénydepot egyik tagja, egy kihajló peremű, hengeres nyakú, erősen kiszélesedő vállán egy füllel ellátott, alacsony csőtalpon álló urna, melynek pereme alatt három vízszintes sávban, vállán négy függőleges sávból álló csoportokban elhelyezett litzenminta látható (PlTTIONI 1954: Abb. 169: 7; NEUGEBAUER 1994a: Abb. 76: 4). Rendhagyó formájú a tölcséres nyakú, kettős kónikus testű guscei korsó is (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: Tab. 1: 2, Tab. 8: 3). Egy újabban közölt muzlai edényen a négy fülét összekötő, peremig érő félköríves bordák között felváltva egy-egy körülárkolt bütyköt illetve „schnörkelar-