Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

Mivel ezek formája, állásszöge és egymástól való távolsága sem teljesen egy­forma, feltehetően egy szögletes végű tárggyal egyenként lettek benyom­kodva. Ugyanezt mondhatjuk el egy, a hercegovinai Necajnóról közölt tö­redékről is (MAROVIC és COVIC 1983: Taf. XVIII: 4). Egy fogaskerékszerű eszköz alkalmazását csak azokban az esetekben tartjuk elképzelhetőnek, amikor az egyes mélyedések egyformák és azonos távolságban követik egy­mást, esetleg az eltérések szakaszosan ismétlődnek. Ilyen meglehetősen sza­bályos, sok esetben egyenes és hullámos sávok kombinációjából álló motí­vumokat ismerünk Gradac-Klasjéról, a Mackóvá és a Vindija barlangból továbbá Necajnóról és Podról, az említett somogyvár-kupavárhegyi cserép is leginkább ezekkel rokonítható (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: sl. 1. balra, sl. 5. balra; VINSKI-GASPARINI 1983: Taf. LXX: 2-7; MAROVIC és Covic 1983: Taf. XVIII: 5, Taf. XXIV: 13). E töredékeken a sorokra merőlege­sen húzódó rovátkákat találunk, míg a valódi litzendísznél a mélyedések a zsinórok által létrehozott lenyomatnak megfelelően mindig ferdén helyez­kednek el, enyhén „S" alakúak és két végük kihegyesedik; nem valószínű, hogy ezt más módszerrel képesek lettek volna ilyen pontosan utánozni. Ugyanakkor szinte mindegyiken lehet megfigyelni kisebb szabálytalansá­gokat, ezért a kerekes technikát is fenntartásokkal kell kezelnünk. Egy má­sik Vindija barlangi cserépen, amennyire a rajz alapján meg lehet ítélni, a díszítés mintegy átmenetet képez a kétféle minta között: az apró rovátkák a szokásos litzenkerámiáéhoz képest kevésbé megdőltek, néhol szinte füg­gőlegesek (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: sl. 5. jobbra). 18 Ennek értékelését csak a darab kézbevételével lehetne elvégezni. A K. Vinski-Gasparini által ugyanerről a lelőhelyről Litzenkerámia név alatt közölt darabok közül va­lójában csak egy tipikus bögrét sorolhatunk ehhez a körhöz (VlNSKI­GASPARINI 1983: Taf. LXX: l-l a). A Bosznia-Hercegovinában található Sovicima melletti Trostruka gradináról és a Podról 19 származó látszólag ha­sonló leleteket sem sorolhatjuk ide: díszítésük ugyan zsinórok lenyomatá­nak tűnik, amelyek azonban az igazi litzentechnikáénál vastagabbak és erő­sen a felületbe mélyednek, sávonként mindig szorosan egymás mellé fekte­tett hármas sorokban helyezkednek el (MAROVIC és CoviC 1983: Taf. XVIII: 9-10, 12, Taf. XXIV: 12). Ezt a módszert alkalmazták a Cetina kultúra 2-3. korszakának váltására keltezett egyik obrovaci halomsírban ta­18 A rajzok alapján történő vizsgálatot tovább nehezíti az egyazon leletek különböző publi­kációkban való eltérő megjelenítése, vö. a guscei korsó díszítését (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: Tab. 1. 2 és VINSKI-GASPARINI 1983: T. LXX: 8-8a), vagy egy vastag zsinórok le­nyomatát viselő töredéket (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: Tab. 6: 1 és VINSKI-GASPARINI 1983: Taf. LXX: 14). 19 Ennek különállását Benkovsky-Pivovarová is felismerte (BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1981: 2. jegyzet).

Next

/
Thumbnails
Contents