Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

Mivel ezek formája, állásszöge és egymástól való távolsága sem teljesen egyforma, feltehetően egy szögletes végű tárggyal egyenként lettek benyomkodva. Ugyanezt mondhatjuk el egy, a hercegovinai Necajnóról közölt töredékről is (MAROVIC és COVIC 1983: Taf. XVIII: 4). Egy fogaskerékszerű eszköz alkalmazását csak azokban az esetekben tartjuk elképzelhetőnek, amikor az egyes mélyedések egyformák és azonos távolságban követik egymást, esetleg az eltérések szakaszosan ismétlődnek. Ilyen meglehetősen szabályos, sok esetben egyenes és hullámos sávok kombinációjából álló motívumokat ismerünk Gradac-Klasjéról, a Mackóvá és a Vindija barlangból továbbá Necajnóról és Podról, az említett somogyvár-kupavárhegyi cserép is leginkább ezekkel rokonítható (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: sl. 1. balra, sl. 5. balra; VINSKI-GASPARINI 1983: Taf. LXX: 2-7; MAROVIC és Covic 1983: Taf. XVIII: 5, Taf. XXIV: 13). E töredékeken a sorokra merőlegesen húzódó rovátkákat találunk, míg a valódi litzendísznél a mélyedések a zsinórok által létrehozott lenyomatnak megfelelően mindig ferdén helyezkednek el, enyhén „S" alakúak és két végük kihegyesedik; nem valószínű, hogy ezt más módszerrel képesek lettek volna ilyen pontosan utánozni. Ugyanakkor szinte mindegyiken lehet megfigyelni kisebb szabálytalanságokat, ezért a kerekes technikát is fenntartásokkal kell kezelnünk. Egy másik Vindija barlangi cserépen, amennyire a rajz alapján meg lehet ítélni, a díszítés mintegy átmenetet képez a kétféle minta között: az apró rovátkák a szokásos litzenkerámiáéhoz képest kevésbé megdőltek, néhol szinte függőlegesek (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: sl. 5. jobbra).

18 Ennek értékelését csak a darab kézbevételével lehetne elvégezni. A K. Vinski-Gasparini által ugyanerről a lelőhelyről Litzenkerámia név alatt közölt darabok közül valójában csak egy tipikus bögrét sorolhatunk ehhez a körhöz (VlNSKIGASPARINI 1983: Taf. LXX: l-l a). A Bosznia-Hercegovinában található Sovicima melletti Trostruka gradináról és a Podról

19 származó látszólag hasonló leleteket sem sorolhatjuk ide: díszítésük ugyan zsinórok lenyomatának tűnik, amelyek azonban az igazi litzentechnikáénál vastagabbak és erősen a felületbe mélyednek, sávonként mindig szorosan egymás mellé fektetett hármas sorokban helyezkednek el (MAROVIC és CoviC 1983: Taf. XVIII: 9-10, 12, Taf. XXIV: 12). Ezt a módszert alkalmazták a Cetina kultúra 2-3. korszakának váltására keltezett egyik obrovaci halomsírban ta18 A rajzok alapján történő vizsgálatot tovább nehezíti az egyazon leletek különböző publikációkban való eltérő megjelenítése, vö. a guscei korsó díszítését (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: Tab. 1. 2 és VINSKI-GASPARINI 1983: T. LXX: 8-8a), vagy egy vastag zsinórok lenyomatát viselő töredéket (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: Tab. 6: 1 és VINSKI-GASPARINI 1983: Taf. LXX: 14). 19 Ennek különállását Benkovsky-Pivovarová is felismerte (BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1981: 2. jegyzet).