Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

a Fertő vidékén vannak (noha bizonytalan) nyomai; talán éppen az érkező népelemek hatására húzódott vissza. Megerősítené ezt az elképzelést, ha Sárvártól délre csak a kultúra korai szakaszába tartozó leletek fordulnának elő, ami azonban a gátai belső kronológia kidolgozatlansága és a kevés rendelkezésre álló anyag miatt egyelőre nem állapítható meg. Az egész hipotézist természetesen csak a Szlovénia hegyvidéki területein illetve a Karintia, Stájerország, Burgenland és Nyugat-Magyarország területén előkerülő további hasonló emlékanyag támaszthatja alá, azonban e karakterisztikus és az aunjetitzi-Véterov területen ismeretlen kerámia semmiképpen sem köthető egy északnyugati irányból bejövő népességhez. A litzenkerámia Eddigi ismereteket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a litzendíszes kerámia eredete, belső kronológiája és kulturális önállósága továbbra is vita tárgyát képezi. A kisapostagi kultúrából történő átfejlődésre csak az edényformák és a díszítés egyes hasonlóságaiból lehet következtetni, a két népesség közvetlen kapcsolatát eddig csupán a balatonmagyaród—hídvégpusztai, kisapostagi-mészbetétes átmeneti korú lelet igazolná, ez azonban még megerősítést igényel (KlSS 2001: 140). Majnaric-Pandzic a Ljubjana kultúrából származtatta, szintén külső jegyek alapján, ám konkrét bizonyítékkal ezt sem lehetett alátámasztani (MAJNARIC-PANDZIC 1976b: 80). Az eredetkérdés megoldásához esetleg az újabb szlovéniai és horvátországi adatok feldolgozása vihet majd közelebb. A mintasáv alakja alapján történő időrendi felosztása nem végezhető el egyértelműen. A hullámvonalú sávnak a kisapostagi kultúrával való párhuzamosítását elvethetjük, hiszen a jelenlegi ismeretek szerint (lásd Balatonmagyaród) a litzenkerámia megjelenése legkorábban annak végső periódusára tehető. A korai halomsíros kultúrához köthető leletegyüttesekben ez a motívum, amit önmagában és egyenes sávokkal kombinálva is alkalmaztak, sosem fordul elő. A Dolny Peter fázisra (továbbá a Belegis I kultúrára) jellemző felkunkorodó díszítés korábbi megjelenésére valóban nincs adatunk. Bár Kölesden és Somogyváron is előfordul, ahol a halomsíros népességgel való közvetlen kapcsolat nem bizonyítható, ezek élete, legalábbis részben, belenyúlik a koszideri időszakba (HONTI 1994a: 176-177; HONTI 1994b: 11). Mivel azonban a Dolny Peter periódusban sem minden edényen találkozunk a „schnörkelartige" motívummal, egy szórvány töredék esetében, ha csak egyenes sáv található rajta, szinte semmilyen lehetőségünk sincsen a pontosabb kormeghatározásra. Az eddigiek alapján a litzenkerámia használata esetleg már a mészbetétes kerámia kultúrájának kezdetétől kimutatható, a sárvári leletek megerősíthetik jelenlétét ennek korai szakaszában.