Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

si helye látható (17. objektum, 15. tábla: 4), egy másik gátai urnaformával hozható összefüggésbe (NEUGEBAUER 1994a: Abb. 31:5). Egyhengeres, felfelé csak alig szélesedő nyaktöredékhez (17. objektum, 15. tábla: 6) hasonlóakat viszont a Böheimkirchen csoport bizonyos amforáin láthatunk (NEUGEBAUER 1977: Abb. 6: C 2, 10), ugyanakkor feltűnő a különbség a böheimkircheni fekete, fényezett kerámia és e kavicsos soványítású, barnasötétszürke foltos cserép között. A 12. gödörből származó, feltehetően tölcséres nyakú hasas urnához tartozó egyik oldaltöredék fala a nyak és a váll találkozásánál ugrásszerűen elvékonyodik, ezalatt sekély árkolás fut körbe (11. tábla: 1). A 24. objektum hasonló edényének ezen a részén enyhe befűződést láthatunk (23. tábla: 1), egy másiknak a válltöredékein pedig sekély vízszintes kannelúra húzódik (25. tábla: 5 a-b) Egy, az utóbbiakhoz anyagára és színére nézve hasonló cserépen kettős vízszintes kannelúrát és kissé ferdén elhelyezett, végein „Y" alakban elágazó zegzugos mintát találunk mészberakás nyomaival (25. tábla: 6). Ennek alapján lehetséges, hogy az említett árkolások mindegyike mészbetétágyul szolgált. Maguk az edények a mészbetétes kerámia kultúrája fenti urnáira hasonlítanak, és bár az azokon néha megtalálható díszítés keskeny sávokból áll és a vállon helyezkedik el, még mindig a legjobb párhuzamoknak tekinthetők, mivel a vállnyak csatlakozásnak árkolással illetve mészbetéttel történő hangsúlyozása ismeretlen nemcsak az aunjetitzi és a Véterov kerámián vagy a Böheimkirchen csoportban, de a kelet-ausztriai térség más korabronzkori kultúráiban is. Amforák ívelten tölcséres nyakú, a nyak és a váll találkozásánál enyhén megtört profilú, eredetileg talán kétfülű edényünk (24. objektum, 20. tábla: 4, 36. tábla: 11) alapjában véve emlékeztet a Véterov kultúra egyik jellemző formájára (PODBORSKY et al. 1993: Taf. 166: 26), megkülönbözteti viszont attól eltérő fülkiképzése. Egy hasonló felépítésű edény darabjai az A-B 1-3 négyzetháló több pontján is előkerültek, ehhez tartozhat az 5. objektumból származó egyik bekarcolt töredék is (9. tábla: 1, 30. tábla: 2a-c, 36. tábla: 12). A fül alsó tapadása szintjében körbefutó egyenes sávot kísérő ferde rovátkolásokból és a vállon látható elszórt ferde seprűzésből álló díszítésének nincs megfelelője az ismert leletanyagban. Az előbbiekre emlékeztető, de kisebb és alacsonyabb nyakú edény töredéke a 4. lelőhely őskori felületén bukkant elő (33. tábla: 3, 36. tábla: 13). Hasas, peremből illetve kissé a perem alól induló fülű amforákkal (A-B 1-3 négyzetek: 30. tábla: 3, 4. lelőhely III. szelvény I. talajkutató: 33. tábla: 8, 36. tábla: 14) töredékeivel is találkozunk, ezek ugyancsak nem jellemzőek a térség kora vagy középső bronzkori edényművességében.