Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

5: 15;Stillfried-Auhagen: LAUERMANN 2003: Abb. 153: 5, 36; az ausztriai települések keltezéséhez lásd LAUERMANN 2003: Abb. 230). Maga az edényforma egyébként emlékeztet a mészbetétes kerámia kultúrája esztergomi csoportjának egyik urnatípusára is, melynek azonban alsó részét egymást keresztező vonalkötegek díszítik (Tatabánya-Bánhida, Dinnyeföldek: CSEH 1999: 2. tábla: 4; NyergesújfaluViscosa gyár: TORMA 1996: 5. tábla: 4, 11). A 24. gödör másik díszített urnájának pereme ívelten kihajló, nyaka lefelé erősen kiszélesedik és tompa szögben csatlakozik a vállhoz, melyen kisméretű ovális bütyök helyezkedik el (20. tábla: 2, 36. tábla: 2). Mintája vonalpárokból áll, melyek a bütyök szintjében haladnak, majd annak két oldalán derékszögben megtörve lefelé folytatódnak. Arányaiból ítélve az előbbi urnáénál nyomottabb és erősen összeszűkülő alsó résszel képzelhetjük el. Ez a forma nem szerepel a régió kora-, vagy középső bronzkori leletei között; a kihajló peremű urnák illetve amforák száj- és hasátmérője között nem mérhető ekkora különbség. A legközelebb talán egy Linz-Reisetbauerről előkerült példány áll hozzá (REITINGER 1958: Abb. 7: 5, Abb. 11: 2).

2 Bekarcolt mintája csaknem egyedülálló, a morvaországi Musovban feltárt egyik aunjetitzi sírból, tömör markolatú bronztőr mellől előkerült nyomott gömb formájú edényke rajzolatára emlékeztet (STUCHLÍK 1980: Obr. 2: 3).

3 Egy ugyancsak széles, de megtörtebb profilú urna vállán benyomkodott pontokkal ellátott lapos kiemelkedést találunk (I. szonda, 27. tábla: 6). Ennek vonalában három vízszintes, alatta számos függőleges bekarcolás látható. A böheimkircheni anyagban gyakori az amforák hasának függőleges vonalkötegekkel történő díszítése, de ezeket nem kombinálják vízszintesekkel és csak egy esetben társul hozzájuk körbefutó pontsor (NEUGEBAUER 1977: Abb. 6: C. 10-11, Taf. 23: 2). Az anyagban több enyhe válltörésű díszített urna töredékeit fellelhetjük. Két fényezett felületű, finom megmunkálású példányon a törésvonal alatt két vízszintes, felette egy cikcakkvonalú bekarcolás fut körbe, az utóbbin háromtagú függőleges vonalcsoport kíséretében (17. objektum, 15. tábla: 2, 2. kutatószelvény: 27. tábla: 1, 36. tábla: 3). Ezt a mintát néhány helyen megtaláljuk az ausztriai korai és klasszikus Vëtefov telepeken (Waidendorf-Buhuberg: HAHNEL 1988: Taf. 83: 2; Haselbach-Michelberg: LAUERMANN 2003: Abb. 53: 46; Stillfried-Auhagen: LAUERMANN 2003: Abb. 153: 13). Egy további válltöredéken három mélyen bekarcolt vízszintes vonal húzódik (24. objektum, 25. tábla: 1). Profilja alapján nyomott alsó része volt, mely az aunjetitzi urnákéra emlékeztet. 2 A fotóhoz jobban hasonlít, mint a rajzhoz. 3 Érdekességképpen megemlítjük, hogy egy Ljubjanában talált i. e. IX. századi, tehát koravaskori urnán hasonló, de nagyméretű háromszögekkel kombinált díszítés található (PuS 1982-1983: Abb. 4). 4 Bár e töredékek egymástól távolabb kerültek felszínre, lehetséges, hogy egy edényhez tartoznak. A forma rekonstrukciója is a kettő kombinációján alapszik.