Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - RADICS András: Adalékok az avar kori ötvösséghez

Az avar kori tausírozott művészettel (BÁLINT 1995; FLATSKER 2003: 12-13; HENRICH-TAMÁSKA 2005; HORVÁTH 1999: 108; LÁSZLÓ 1974: 76; VlDA 2003: 305) és számos más ötvöstechnikával több szakember, régész, restaurátor foglalkozott (BENCZE és MORGÓS 1980: 50; DAIM és STADLER 2002: 130-132; ERDÉLYI 1966; FETTICH 1926, 1928: 114-127; KÖLTŐ 1983: 270; LÁSZLÓ 1956, 1974; SÁRVÁRI 2005: 321; TÓTH 1979: 192-194). A meroving kori tausírozott leletek ötvöstechnikai szempontú elemzése (MENGHIN 1994: 29-31; BORN 1994a: 72-74; GUBMANN 1994: 135-154) sokkal előrehaladottabb állapotban van, mint az avar koriaké. Ehhez hozzájárulhatott a meroving kori tausírozott leletek nagyobb száma, és az 1994ben ezeket bemutató berlini kiállítás. A bécsi egyetem interdiszciplináris régészeti intézetében (VIAS) folyó kutatási program keretében a Kárpát-medence kora középkori fémművességének vizsgálata kezdődött el (RÁCZ 2004: 7). Régészeken, restaurátorokon kívül szerencsére olykor (szaktudással és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező) ötvösök is foglalkoznak régészeti anyag készítéstechnikai elemzésével (LlNKS 1997: 122—140). A gyártási technikákat nem érdemes népekre vonatkozóan vizsgálni, mivel a népvándorláskor művészetének technikai oldala egységes volt, ezért voltak segítségemre a meroving emlékek vizsgálati eredményei a tausírozás technikájának elemzésében (TÓTH 1979: 191-192). Az avar kori tausírozott munkák technikai vizsgálata még kevéssé kutatott terület, azonban a más technikával készített tárgyak elemzése is még a jövő szakembereire vár. A restaurálás A lukácsházi tausírozott vas falerákat az előkerülés után 18 évvel 2002-2003ban Flatsker Melinda restaurálta a Magyar Képzőművészeti Egyetem, Egyetemi Tárgyrestaurátor Szakán diplomaunkájaként (FLATSKER 2003). A nem kellő odafigyeléssel végzett restaurálás során több információ is elveszett, melyek a lelet készítésének technikáját, használatának könnyebb rekonstruálását tették volna lehetővé. A tausírozott díszítésű tárgyak esetében a restaurálást mindig műszeres vizsgálatnak kell megelőznie (BlETAK etal. 2007: 10-11; BORN 1994b: 92-94; ILLERHAUS et ai 1994: 163-168). A lukácsházi faleráról röntgenfelvétel készült, amelyen jól látszott, hogy a tárgynak már nem volt vasmagja.

2