Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)
Régészet - RADICS András: Adalékok az avar kori ötvösséghez
Mindkét falerán fizikai és mechanikai károsodások nyomait lehetett megfigyelni a restaurálás előtt. A restaurálás során a korróziós réteget mikrocsiszolással távolították el a színesfém berakás kivillanásáig. Az aranyozás a faléra felületén nem volt „teljesen megmenthető" a tisztítás során (FLATSKER 2003: 40), ezért már csak nyomokban látható. A faléra kísérleti régészeti rekonstruálása A tausírozott leletek előállításának rekonstrukciója több nehézséget rejt magában, mivel ebben az előállítási folyamatban egy durva (kovács) és egy finom (ötvös) megmunkálás összekapcsolódásáról van szó (HENRICH-TAMÁSKA 2005: 23). Jelen esetben a vas, a színesfém és a nemesfém kombinálásáról, melyek különböző technikai fogásokat és szakmai ismereteket igényelnek. A szerszámkészletek tanúsága szerint a két mesterség szorosan összefonódott. Egy ötvös minden bizonnyal értett a kisebb vastárgyak elkészítéséhez is (RÁCZ 2004: 6; LÁSZLÓ 1974: 84). Az első lépés a faléra pontos, részletes, több lehetőségre rávilágító ötvöstechnikai elemzése, és a népvándorlás kori ötvösség vizsgálata volt. 3 Minden egyes lószerszámdísz megformálása az ötvösmester egyéni stílusát és a megrendelő kívánságait tükrözi (ERDÉLYI 1966: 35). A vizsgált lukácsházi faléra korong alakú vörösrézzel tausírozott, tűziaranyozással aranyozott, domborított nagyméretű kovácsoltvas faléra, melynek közepén gömbszelet alakú, a sírban talált bronzból préselt véretekhez hasonló (KlSS 1996: 109), a falerához bronz szegeccsel rögzített gomb helyezkedik el. Az avar kori ötvösszerszám leletek összegyűjtése után kezdtem neki kísérleti régészeti munkámnak. Az ötvössírok szerszámleletei sok mindent elárulnak az egykori ötvösök munkamódjáról, valamint egy-egy ötvösmunka technikai elemzéséből is következtethetünk az elkészítéshez szükséges ötvöseszközök meglétére, használatára (LÁSZLÓ 1974: 71-72; LINKS 1997: 122-140). Kísérleti régészeti munkámat az ötvössírokban talált eszközökhöz hasonló szerszámokkal végeztem, melyek méretei és fizikai tulajdonságai leginkább hasonlítanak azokhoz, melyeket a hajdani ötvösök használtak. Egy tausírozott kovácsoltvas faléra elkészítéséhez szükséges szerszámok az avar kori ötvössírok leletei alapján így állítottam össze: kalapács (KlSS A. 2001: Taf. 25: 7, 8, 10; RÁCZ 2004: VI. tábla: 1; VII. tábla: 2; XLIII. tábla: 4; LXIV. tábla: 3; LXV. tábla: 3); üllő (RÁCZ 2004: VIII. tábla: 2; XXXI. tábla: 1; 3 Az ötvösséggel már középiskolai tanulmányaim alatt kapcsolatba kerültem, de a tausírozás technikáját csak elméletben ismertem, a gyakorlatban eddig még nem próbáltam. Alapvégzettségem díszítőszobrász.