Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - NAGY Marcella: Bronzkori kartekercs Hegyhátszentmárton határából

téosztott, egyébként földrajzilag összefüggő, Rába-Répee-Duna és mellékágai által közrefogott terület szoros kapcsolatát nem vonhatjuk kétségbe, megállapíthatjuk, hogy a lelet a kultúra ún. Mistelbach—Regelsbrunn fázisának egyik emléke. Ez a Paul Reinecke szerinti relatív kronológiai rendszer BB1 korszakára tehető, ami abszolút dátumokkal kifejezve nagyjából az i.e. 1700-1500 közötti időszakot jelenti.

14 Az ausztriai korai halomsíros kultúra fémleleteinek pontos párhuzamait itthon a Koszider korszak bronzművességének körébe illeszthetjük be. Mint fentebb részleteztük, Bóna István többek között a Zalaszentivánon és Szigligeten előkerült spirálvégű lemezes kartekercseket a középső bronzkor 3., azaz legutolsó periódusára helyezte (BÓNA 1958: 211—243). Mozsolics Amália ugyanezt az időszakot 1967-ben a magyarországi bronzleletek alapján Dunaújváros-Kosziderpadlás névadó lelőhelyről koszideri kincshorizontnak határozta meg (MOZSOLICS 1967: 77-80), és az itthon előkerült ilyen típusú kartekercsek mindegyikét a BlIIb időszakra keltezte. Ulrike Wels-Weyrauch a Bajorországban talált leleteket szintén a Reinecke BB1 időszakára, azaz az ottani korai halomsíros kultúra Locham-i fázisára tette (WELS-WEYRAUCH 1991: Taf. 44). Inken Vogt az észak-németországi és a lengyelországi anyagot Krüssow-i (VOGT 2004: 1-283, Taf. 92), Ralf Hachmann pedig a pomerániai leleteket az Sögel-Wohlde-i horizontba sorolta (HACHMANN 1957: 129-130). Végül Bernhard Hansel (HANSEL 1968: 104-106), majd később Karl-Friedrich Rittershofer a Regelsbrunn-i típusú kartekercsek földbe kerülésének az idejét az eddigiekkel megegyező, de általuk MD I

15 és MD II-nek elnevezett időszakkal párhuzamosította (RlTTERSHOFER 1983: 139-417). Összegzés 2005 októberében Hegyhátszentmáron-Kis-Telek-dűlőben egy bronzból készült többfordulatos, spirálban végződő, díszített, középbordás karékszer és egy hozzá tartozó bronz lánc került elő (3. tábla: 3). A tárgy tipológiailag a Regelsbrunn-i kartekercsek díszített csoportjába sorolható. A lelet eredeti helyzetét nem tudjuk, közvetlen környékéről temetkezésre utaló nyomokat nem ismerünk. A hazai és külföldi párhuzamok alapján a leleteket a középső 14 A Koszider korszak kalibrált C

14 adatai Raczky-Hertelendi-Horváth (1992) cikkéből, pl. Dunaújváros (1630-1512 BC), Jászdózsa-Kápolnahalom (1684-1598, 1566-1530 BC), Mende-Leányvár (1622-1520 BC); és Ilon (1999) cikkéből Nagydém-Középrépáspuszta legkorábbi közép-duna-vidéki halomsíros kultúrába sorolt temetőjéből (1878-1692 BC) származnak. Korábban Bóna István és Mozsolics Amália a Koszider korszakot i. e. 1350el zárták (BÓNA 1966). 15 Bernhard Hansel szerint a kartekercseken a középborda kialakítása az MD I időszakra jellemzű (HANSEL 1968: 104-106).