Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - NAGY Marcella: Bronzkori kartekercs Hegyhátszentmárton határából

bronzkor és a késő bronzkor átmeneti időszakára, a halomsíros kultúra Mistelbach-Regelsbrunn fázisához (RBB1) kötjük. Véleményünk szerint a hegyhátszentmártoni lelet az ebben a korszakban egységesedő

16 és művészeti csúcsát élő bronzkori fémművességnek az egyik általánosan elterjedt lelettípusa. Mivel Vas megyéből ez az első Regelsbrunn-i típusú bronz kartekercs, a térség őskora szempontjából mindenképp fontosnak tartjuk a továbbiakban a leletanyag és a vele kapcsolatban felmerült kérdések tisztázását.

17 Irodalom BALASA, G. (1955): Nález bronzovych predmetow pri Vyskovciach nad Ipl'om. - Archeologické Rozhledy, 7(4): 443-445. BALEN-LETUNIC, D. (1977-78): Prilog proucavanju nakita Koszider-horizonta u Jugoslavenskom podunavlju. - Vjesnik. Arheoloskog Muzeja u Zagrebu, 3(Serija-Sv. X-XI): 97-114. BÖHM, W. (1935): Die ältere Bronzezeit in der Mark Brandenburg. Vorgeschichtliche Forschungen (Berlin-Leipzig), 9: 143 pp. BONA, I. (1958): Chronologie der Hortfund vom Koszider-Typus. - Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 9: 211-243. BÓNA I. (1966): Javaslat a magyarországi bronzkor új időrendi felosztására. Móra Ferenc Múzeum Evkönyve (1964—65), 1966: 25—31. CHILDE, G. (1929): The Danube in Prehistory. - Oxford, Oxford University Press, 479 pp. DARNAY K. (1897): Sümeg vidéki leletekről. - Archaeológiai Értesítő, 17: 351-356. DAVID, W. (2002): Studien zu Ornamentik und Datierung der bronzezeitliche Depotfundgruppe Hajdúsámson-Apa-Ighiel-Zajta. Teil 2. - Alba Iulia (Karlsburg-Weissenburg), Museul National al Unirii, pp. 511-911. DABROWSKI, J. (2004): Ältere Bronzezeit in Polen. - Wrocfaw/Warszawa, Instytut Archeologii I Etnologii Polskiej Akademii Nauk, 143 pp. 16 A vizsgált időszakban nemcsak a formakincs és a feldolgozási módszerek, hanem a fémek összetétele is egységesebbé válik. Az új tárgytípusok megjelenése az új nyersanyag elterjedésével is összefügghetnek. Mozsolics Amália ezt a BIII időszakot tipológiailag két részre (BlIIa és b) bontotta, azonban érdemes megjegyezni, hogy a fémvizsgálatok szerint összetételük - a korábbiakkal ellentétben - annyira egyforma, hogy ez alapján nem lehet szétválasztani őket (HORVÁTH 2004: 39). 17 A lelet felfedezője a kartekercs átadása után az évek során a falu határában eddig talált kerámia, kő- és fémtárgyakat tartalmazó gyűjteményét szintén a rendelkezésünkre bocsátotta. Megegyezésünk szerint azokat közösen, az ő feljegyzéseivel együtt mihamarabb leltárba vesszük és feldolgozzuk. A kézirat lezárva 2007. nov. 12-én.