Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)
Régészet - ILON Gábor - ISZTIN Gyula: Vas megye első középkori vasbányája Narda határából
Bevezetés Feldolgozásunkban azt a célt tűztük ki, hogy közöljük a Narda-Kistelek-erdőben 2005 októberében és 2006 áprilisában, a régésztechnikusképzés keretében végzett feltárás eredményeit, 1 azaz az első Vas megyei középkori bányahelyet, összefoglaljuk a középkori Vas megye területének a vas feldolgozásával kapcsolatos régészeti-nyelvészeti-történeti emlékeit, illetve a mai elvárásoknak megfelelően azonosítsuk a régészetileg már megkutatott Vas megyei kohótelepek pontos helyét. A vasfeldolgozás Vas megyei emlékei - rövid kutatástörténet A jelenleg ismert forrásadatok és a régészeti kutatások alapján az Árpád-kori vastermelés szervezetének gócpontjai az észak-magyarországi, a somogyi és a nyugat-magyarországi területekre lokalizálhatok (HECKENAST et al. 1968; GöMÖRI és KISHÁZI 1985; GÖMÖRI 1994). A középkori Magyarország nyugati részéről a kutatás már régóta rendelkezik adatokkal. Természetesen ezek esetében nem mindig és nem a lelőhely egészére lehet igaz a középkorhoz történő sorolás. Lipp Vilmos 1875-ben tíz, sorban egymás mellett álló kúp alakú vaskohóról számol be Gyepüfüzesről, illetve megemlíti, hogy a közeli Vas-hegy környékén is sok vassalak található (HECKENAST etal 1968: 18). A másik lelőhely Velem és Kőszeg vidéke, elsősorban a Szent Vid. Itt évtizedeken át Miske Kálmán vezetésével folytatódtak az első ásatások. 1923-ban Benda László (BENDA 1932: 14) lokalizálta a 14 x 14 m-es alapterületű és 4 m mély vasfeltáró aknát, amelyet 1928-29-ben Miske vezetésével tártak fel (MISKE 1929; BENDA 1932: 14; HECKENAST etal 1968: 19). A Kőszeg melleti Pogányerdőből (ma Pogányoknak nevezett határrész) egy kövekből épített kemencét, fúvócsöveket, vasbucát és kalapácsot ismertet Miske (MlSKE 1929: 91, Abb. 11). Ezeket az ott előkerült kelta kori edények alapján a La-Tène korra keltezi. Az 1928-ban kiadott Kőszeg és környékének részletes kalauza Kalchgrabenből ismertet vaskohó nyomokat (THIRRING 1928: 56). A helyszín valószínűleg a mai Meszes-patak környékével azonosítható. 1 Köszönjük a földmérők, Szabó László földmérő mérnöknek, Nardai Károly geodéta és Kassai Zoltán segítségét, amelyet a felmérési térkép elkészítéséhez nyújtottak. A helyszíni terepi felmérésben nyújtott segítségéért Tóth András régésztechnikusnak, valamint a képzésásatáson résztvevő hallgatóinak mondunk köszönetet.
