Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Helytörténet - Siklósi Gyula: A körmendi Bástya utca–Bem József utca–Kölcsey Ferenc utca közötti terület beépítésének területe

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) tésére adagolnak. Az ókorban használt két folyósítóanyag: a szóda (nátrium-karbonát) és a hamuzsír (kálium-karbonát). Az üvegolvadék stabilizálására meszet, ólom-oxidot, ritkábban alumínium-oxidot adagolnak a keverékhez. Az üveget főleg fém-oxidokkal színezik (GURMAI 1978; RIEDERER 1984; VARGA 1989). Az ókori üvegek színezőanyagai (RIEDERER 1984): vörös réz-oxid (Cu(II)O) barna vas (Fe

2

0

3

) ibolya mangán-oxid (MnO) zöld vas-oxid (Fe(II)O) kék réz, kobalt (Cu(I), Co) Formakialakítás: A restaurálásra került poharat hajdan formába fúvással készítették. A formába fúvásnál első lépés az ún. banka készítése. Előzetesen melegített fémpipával kis üvegadagot szednek fel, fémlapon hengergetik, szerszámokkal egyengetik, majd kis golyóvá fújják. Ezután a hólyag készítése következik. A bankára megfelelő mennyiségű üveget szednek, amelyet körtealakra formálnak. Hólyaggá fújják, majd a pipát tartó csövet lóbálva, a készítendő tárgy alakjához megközelítő alakúra igazítják. Ezek a műveletek és a pipa elforgatása biztosítják az üveg egyenletes eloszlását. Utolsó lépés a formába fúvás. Az előkészített hólyagot a formába süllyesztik, ahol egyidejűleg forgatás közben a készítményt készre fújják. A fúvott üvegeket régen keményfából készített formákban állították elő. A formákat előre vízbe beáztatták, hogy a forró üveg ne égesse el a fából készült formát. Ehhez a technikához igen fejlett szabadkézi élőmunkára van szükség. A formából kivéve, hűtés után a perem helyét bekarcolják, a sapkát lerepesztik, és síkcsiszolással szabályosra igazítják. A perem élét, hogy ne vágjon, finomcsiszolással eldolgozzák (KITAJGORODSZKIJ 1954; GURMAI 1978; VARGA 1989). Díszítés: A pohár peremén és hasán párhuzamosan futó vonalakból gyémánttal karcolt díszítés fut körbe. A tűkarc hideg díszítési eljárás, ami az I. században jelent meg és az ókorban széles körben elterjedt. A legegyszerűbb változatoknál sima vonalakból álló szalagdíszítéssel találkozunk. Nagyobb felületekre teljes ábrákat is karcoltak. Ezt a díszítő eljárást a golyó-, kúp-, és fazettacsiszolással egy időben kezdték el alkalmazni (GURMAI 1978). Pannónia üvegművességéről összefoglalóan A Magyarországra eső pannóniai területeken az üvegek megjelenését illetően (az eddigi részfeldolgozások szerint) a korai időkben kizárólag az itáliai kereskedelem volt jellemző, majd ennek visszaszorulása után a kutatók germániai, közelebbről a kölni párhuzamokra és kereskedelemre hivatkoznak. Az elmúlt három évtizedben előkerült műhelyleletek a kereskedelmi áruk mellett már világosan utalnak a helyi üvegművességre. A nyugat281