Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Helytörténet - Siklósi Gyula: A körmendi Bástya utca–Bem József utca–Kölcsey Ferenc utca közötti terület beépítésének területe

Ferencz Eszter: Mikroszkópos anyagvizsgálatok jelentősége egy késő római tűkarc-díszes pohár esetében pannóniai városokban a megtelepült italikusok már egészen korán alapíthattak műhelyeket. Ezek szerepe főleg akkor nőtt meg, amikor az itáliai kereskedelem a II. század elején erősen visszaszorult. Feltételezhető, hogy a II. században Aquincumban Germania provinciabeli polgároknak is lehetett üvegműhelye. Kimagasló csúcsot jelentett Severus Alexander kora, amikor Intercisában és valószínűleg Gorsiumban is ritka, más tartományokra nem jellemző, nagy technikai tudást kívánó üvegkelyheket gyártottak. A III. század utolsó harmadában feltehetően Brigetioban kellett lennie egy műhelynek, majd Nagy Konstantin uralkodásától kezdve - aki az üvegműveseknek kiváltságokat biztosított - az üveg készítése igen elterjedt Pannóniában. A leletösszefüggések értékelése szerint az üvegkészítés még az V. század első felében is nyomon követhető a tartományban. Általában el lehet mondani, hogy üveget könnyebb volt helyben előállítani, mint messziről szállítani. A magyarországi üvegleletek feldolgozásánál a szakemberek mindenekelőtt figyelemmel voltak a telepek, temetők és leletegyüttesek kronológiai helyzetére. Mindezek alapján az üvegeket - amikor a formakincsben alapvető változások történtek - öt időszakra lehet elkülöníteni. Az öt periódus a következő: 1. I. és II. század a markomán-kvád-szarmata háborúk kitöréséig (167) 2. A markomán-kvád-szarmata háborúk kitörésétől a 270 körüli időig 3. A 270 körüli évektől a 330 körüli évekig 4. A 330 körüli évektől a 380 körüli időkig 5. A 380 körüli időktől az V. század feléig Ez az öt periódus egyben azt az öt fő korszakot is jelöli a tartomány életében, amelyek kapcsolatban voltak e területeken a római berendezkedéssel, a limes kiépítésével és időnkénti újjáépítésével, a tartomány újjászervezésével. Jelölik az új kapcsolatok kialakulását, esetleges új etnikumok megjelenését és új üvegművesek idekerülését (MóCSY 1990). A IV. századi pannóniai üvegpoharakról A IV század első harmadában a poharak között jellemzőek a magas, keskeny, ívelt és domború változatok. Feltűnik a kúpos pohár, de előfordulása ekkor még ritka. Kiemelkedő darab egy vékonyfalú, benyomott oldalú, rácsos bordájú és a féltojás alakú, vésett gladiátorábrázolással díszített pohár. A IV század 30-as éveitől egy merőben új szakasz kezdődik a tartomány üvegforgalmában. Ez a virágzó periódus a 380 körüli évekig tartott. A pohár ebben az időszakban a leggyakoribb. Jellemzőek a vastag és vékony falú, talpgyűrűs, ívelt oldalú, alacsony; a féltojás alakú vastag falú; a virágkehely alakú poharak és a magas, ívelt oldalú pohár, talppal és talpgyűrűvel. Gyakoriak a kúpos poharak különböző változatai. A díszített poharak száma meglehetősen nagy, de ritka a plasztikus pohár. Gyakori és jellemző erre az időszakra a vastag falú, féltojás alakú, 282