Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Néprajz - M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének asszimilációja a történelem folyamán

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) A háznevek keresztnévből, foglalkozásnévből, jellemző tulajdonságból, természeti adottságból, illetve, a legtöbb esetben, tulajdonnévből jöttek létre. Mindenkinek van még egy harmadik, egy ragadványneve. A ragadványnevet valamilyen tulajdonság alapján kapják az emberek. E nevek lehetnek becézőek, nevetségesek vagy sértőek. Utóbbiakat csak a megnevezett távollétében használják. Ragadványnév például a Túrba (táska), Zepka (zseb), Zuna (harkály) stb. A Vas megyei szlovén falvak temetőiben az 1960-as évekig többnyire szlovén feliratúak a síremlékek. Az „Itt nyugszik..." - „Eti pocsiva" kezdő formula az 1970-es évek után csak ritkán fordul elő. A „Nyugodjon békében" - „Naj pocsiva vu meri" befejező formula még az 1980-as évek végén is felbukkan (M. KOZÁR 1990: 375-388). Azután teljesen asszimilálódtak a sírfeliratok, ma már ritka a szlovén nyelvű. A KIVÁNDORLÁS SZEREPE AZ ASSZIMILÁCIÓBAN Magyarországon 1890 körül tetőzött az agrárválság. A monarchia területéről százezerek vándoroltak Európa más országaiba és Amerikába. Vas vármegyéből 1899 és 1913 között 25 ezer személy távozott, legtöbb a szentgotthárdi járásból (6000 fő). A járás területén 1901-ben volt a legerősebb a kivándorlási láz, elsőnek szlovén és német lakosságú Alsószölnökről indultak mintegy százan Amerikába. A gyanafalvai (ma Jennersdorf Ausztriában) Határszéli Rendőrkapitányságon 1907-ben felvett jegyzőkönyv szerint egy illegálisan kivándorolni szándékozó csoport tagjai elhatározásuk okairól is vallottak: „Én március 19-én jöttem haza Amerikából, hol 2 évet és három hónapot töltöttem el. Én már azzal a szándékkal jöttem haza, hogy ismét visszamegyek, csupán gyermekeimet akartam magammal kivinni... Én két és fél esztendő alatt Amerikában 2000 koronát tettem félre s ezt a falumban tudták s én is elmondottam." „Engem, illetve szüleimet bíztatta, menjek ki vele Amerikába, mert ilyen leányoknak mint cselédeknek jó dolga van Amerikában." „... anyám és testvérem kinn vannak Amerikában." „Én férjem után megyek ki Amerikába. (Az ügynök) beszélt rá engem, hogy a „General Compagnie Transatlantiqueal" menjünk, mert mint monda, ott jobb koszt van."

15 1910-ben öt és félezer „magyar királyságban született" szlovén anyanyelvű lakost tartottak nyilván az Amerikai Egyesült Államokban. A magyarországi szlovének többsége Pennsylvania államban, Chicagóban és Bethlehemben telepedett le. E két városban jelent meg saját újságjuk is - a Szlobodne Rejcsi/Szabad Szavak (1916-1920) és az Amerikanszki Szlovenczov Glász/Az amerikai szlovének hangja (1921-1954). 15. VaML A szentgotthárdi járás főszolgabírójának iratai 1907. 263