Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Ilon Gábor–Juhász Imola–Sümegi Pál–Jakab Gusztáv–Szegvári Gabriella–Sümeginé Törőcsik Tünde: A Marcal-völgy története az őskortól a középkorig egy környezet – régészeti vizsgálat tükrében – Mezőlak–Szélmező tőzegláp geoarcheológiai vizsgálatának eredményei

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) A lágyszárúak közül a fűfélék (Poaceae) dominálnak, de az üröm {Artemisia) és a libatop-félék (Chenopodiaceae) is jelen vannak. Ezek a száraz gyepekre jellemző taxonok igen elterjedtek voltak a pleisztocén során és az alluviális völgyet övező lösszel borított magaspartról származtathatjuk. A Pinus mennyisége ebben a horizontban meghaladta a 70%-ot, ezért valószínűsíthető, hogy fenyvesek lehettek közvetlenül a vizsgált terület körül a recens pollen térképezések alapján (PETERSON 1983). A fenyőfélék mellett viszonylag jelentős volt a nyírfa {Betűid) pollenek aránya is. Chronozónák BP évek között (megközelítő értékek) ВС évek között (megközelítő értékek) Vegetációs fázis Szubatlantikus 2500 - 0 600 ВС-1950 AD Bükk II. Szubboreális 5000 - 2500 3850 - 600 Bükki. Atlantikus 7500 - 5000 6350-3850 Tölgy Boreális 9000 - 7500 8500-6350 Mogyoró Preboreális 10000-9000 9200 - 8500 Nyír, fenyő Dryas III 11000-10000 10850-9200 Sztyeppe és Dryas flóra Alleröd 11700-11000 11750-10850 Nyír, fenyő Dryas II 12000-11700 12000-11750 Dryas flóra Boiling 13000-12000 13700-12000 Nyír, fenyő Dryas I. később Heinrich 1 14800-13000 15800-13700 Dryas flóra 3. táblázat. Nyugat-európai kronozónák és vegetációs fázisok a radiokarbon adatok tükrében (Sümegi Pál) Table 3. Western-European chronozones and vegetation phases reflected by radiocarbon data (Sümegi Pál) Kiemelkedő jelentőségű a meleg-, és napfénykedvelő (termofil és heliofil) mogyoró {Cory

lus), hárs {Tilid), tölgy {Quercus) jelenlétének bizonyítása, mert azt mutatja, hogy a termomezofil fajok is fennmaradhattak a területen a pleisztocén hidegebb szakaszaiban is. 161