Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Takács Zoltán: A magyarok türk megnevezése Bíborbanszületett Konstantinos De Administrando Imperio című munkájában
TAKÁCS Z.B.: A magyarok türk megnevezése Ugyanez vonatkozik a türkök (magyarok) hét törzséről mondottakra is (DAl: 38/10—13). Ide tartozik a kazár kagán Levedinek tett ajánlata kapcsán említett Álmos és Árpád alternatíva is. Kristó Gyula mértékadó tanulmánya tisztázta, hogy itt egy hatalmi harc emléke maradt ránk, ami az Álmost követő szélesebb, és az Árpád vonalát jelentő szűkebb öröklési rend között folyt (K.RISTÓ 2002). A császár ennek a harcnak csak egy olyan aspektusával találkozott, ami már az Árpád utódok győzelméről számolt be. Végül szólni kell Zimonyi István elegáns bizonyításáról, mellyel tisztázta az elemzett rész türk (magyar) forrásának a feltételezését. A 38. fejezet egészének az elemzése során világossá vált, hogy néhány itt található kifejezés párhuzamba állítható a Türk Kaganátus feliratainak megfelelő helyeivel, sőt egyes esetekben Konstantinos szövegének elemzését is megkönnyíti. Levédi jelzői, úgymint „nemes", „bölcs", „bátor", ill. Árpád jelzői, úgymint „nagyra becsült bölcsességért és megfontoltságáért", valamint „bátorságáért" megtalálhatók Köl tegin feliratában, pl. „bölcs (bilgä) kagán, bátor (alp) kagánok, bujrukjaik is bölcsek és bátrak" (KT E3). Ide tartozik az ärdäm terminus is, ami a Köli Cor feliratban fordul elő az előző két fogalom társaságában. A Konstantinosnál olvasható vezetői erények megegyeznek a türk feliratok olyan fogalmaival, melyek szintén a vezetőkre vonatkoznak. Értelmezési lehetőséget is ad a párhuzamba állítás, amire példaként a Zimonyi István a 38. fejezetnek azt a momentumát emeli ki, amelyben a kazár kagán nemes kazár nőt adott Levedinek „vitézségének nagy híre és nemzetségének fénye miatt". A Köli Cor felirat egyik mondata rímel az első jelzőre: „bátorsága nagy hírnevet szerzett neki" (КС W4). Az utóbbi, „nemzetsége fénye" kifejezés értelmezése kétértelmű, ugyanis a görög X SV °Ç jelentése lehet „nemzedék, leszármazott", vagy „törzs, nép". A türk feliratokkal való összehasonlítás azt a jelentést engedi meg, hogy a szövegben a türk (magyar) nép, és nem Levédi utódainak a kiválóságáról van szó. További párhuzamok is felhozhatók, melyek végül is bizonyossá teszik, hogy a 38. fejezet esetében az ott olvasható történet türk (magyar) forrásból származik (ZlMONYI 1997). Érdemes megjegyezni, hogy a Zimonyi István által elemzett és párhuzamba állított fogalmak nem az egész 38. fejezetben, csak annak szűkített (DAl: 38/3—55) részében fordulnak elő, utoljára épp a zárómondat előtt, mintegy indoklásul Árpád megválasztása és Álmos figyelmen kívül hagyása mellett: „Árpád legyen a fejedelem, mintsem atyja, Álmos, minthogy tekintélyesebb volt, s egyaránt nagyra becsülték bölcsességéért, megfontoltságáért és vitézségéért, és rátermett volt erre a tisztségre" (DAl: 38/46-51). A fentiekben több szempontból azt az állítást támasztottam alá, hogy a De administrando imperio 38. fejezetének csak egy része tekinthető olyannak, ami türk (magyar) forrásból származik. Az alábbiakban néhány pontban ezt a részt (DAl: 38/3—55) elemzem, melynek alapjául a már idézett zárómondatot javaslom: „Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt, s ettől fogva mindmáig ennek a nemzetségéből lesz Turkía fejedelme" (DAl: 38/53—55). Czeglédy Károly egyik korai tanulmányában az arab és perzsa nyelvű munkák megállapításait egyeztetve a Konstantinos adta ismeretekkel azt állapította meg, hogy a két forráscsoport nem ugyanarról szól. Ahol a muszlim szerzők munkái véget érnek, ott kezdődik el a császár írása, nagyjából a 880. év körül. A két csoport között szinte áthidalhatatlan ellentét van (CZEGLÉDY 1945/46). Deér József vele ellentétben arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egyértelműen bizonyított tény, hogy Konstantinos nem ismerte a magyarok 880 előtti történetét. Meglátása szerint a 38. fejezet bevezető soraiban a császár már egyértelműen nyilatkozik a türkök politikai szervezetéről. A megoldás abban van, hogy Levédi Árpád kortársaként szerepel, és ezért összecsúsztak az egymástól időben távol álló események. Levédi egyáltalán nem kortársa Árpádnak, de talán még Álmosnak sem, sőt a magyarok már Levédi előtt jóval kazár fennhatóság alatt álltak (DEÉR 1945/46). A két, egymástól markánsan elütő vélemény jelzi, hogy Konstantinos szövegének értelmezése a magyarok korai történetének a sarkpontja. Az elmúlt évtizedekben is több értelmezés látott napvilágot, melyek vagy egy-egy részletét, vagy a problémakör egészét vizsgálta. Ma már szinte lehetetlen a hatalmas szakirodalmi mennyiség idézése, hiszen mindig található egy olyan munka, ami elkerülte a figyelmünket, vagy nem fordítottunk rá kellő figyelmet. Mégis a lényegen nem változtat ez a tény, és ma is igaza van Deér Józsefnek, hogy szükséges a kútfők újravizsgálása (DKÉR 1945/46: 5). Erre utalt 328
