Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Takács Zoltán: A magyarok türk megnevezése Bíborbanszületett Konstantinos De Administrando Imperio című munkájában
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 den további nélkül használta a két elnevezést egymás szinonimájaként. Annak ellenére, hogy az Antapodosis több kéziratmásolatban maradt fenn, maga a kettős elnevezés nem ment át más európai munkába. A merseburgi csata leírásánál Liutprand szerint Henrik király szájából hangzik el az idézett mondat, melyben a magyarokat türknek mondja. A fentiek figyelembevételével, és egyéb adat sem mutat ellene, a buzdításban szereplő türk megnevezés csak a cremonai püspök képzeletének terméke, melynek alapja Bizáncban szerzett ismeretei voltak. A magyarokat a latin Európában nem nevezték türknek. Az arab és perzsa nyelvű muszlim földrajzi és történeti irodalomban több, a magyarokra vonatkozó népnévvel találkozunk, amelyek közül most csak a IX—X. századra vonatkozó adatok érdekesek számunkra. Az arab nyelvű munkák közül Ibn Rustahnál, al-Bakrínál és al-Marwazínál találkozunk a madzsgar elnevezéssel (ELTKR 1997). 2 A perzsa nyelvű munkák közül Birunínál madzsgar, Gardizinél madzsgarí alak olvasható (NYITRAI 1997). Az idézett adatok tulajdonképpen vagy közvetlenül (Ibn Rusztah, Gardizi, al-Bakrí, al-Marwazí) vagy áttételen keresztül (Aufí) egy elveszett munkára megy vissza, mint ősforrásra. Az írásmű szerzője legnagyobb valószínűséggel Abu-Abdalláh ibn Ahmad alDzsajháni szamanida vazír a IX. század 20-as 30-as éveiben, de művét leszármazottai, fia és unokája is folytathatta (ZlMONYl 1996; az egyes szerzőkről ZlMONYI 1990: 14-34; K.MOSKÓ 1997: passim; KiViOSKÓ 2000: passim). A magyarokra vonatkozó szövegek elemzését megnehezíti, hogy az egyes hagyományokban feltehetően két idősík adatai egybecsúsztak, szétválasztásuk vita tárgya. Szintén nem egyértelmű a megítélése a magyarok másik elnevezésének, a baskírnak. A név alakjai változatosak az egyes forrásokban. Isztahrinál basdzsirt, hasonlóan Ibn Haukálnál. Yákut arab geográfusnál basdzsird és változatai, köztük basdzsard. A X. századi utazónál Ibn Fadlánnál basgirt, a XI. századi karahánida Kasgarínál basgird. (NÉMETH 1991: 298-301; LEWICKI 1978: 42-46; ELTER 1997: 100). A magyar és a baskir népnév egymáshoz való viszonyát többen több helyen tárgyalták. A két nép valamilyen szintű összetartozását már Pauler Gyula felvetette, aki jelezte, hogy a magyar törzsnevek közül baskir párhuzama van a Gyarmat és Jenőnek. Németh Gyula többször érintette a kérdést történelmi jellegű következtetések levonása mellett (NÉMETH 1991), ill. Ligeti Lajos is (LIGETI 1963). Legutóbb Róna-Tas András összefoglaló művében fejtette ki a források paleográfiai vizsgálatán nyugvó értelmezését (RÓNA-TAS 1996: 223-238). A muszlim forrásokban a türk elnevezés két formában fordul elő. Kifejezetten türk (türk) népnév alatt szerepelnek a magyarok Ibn Hayyánnál a 942. évi Ibériai-félszigeti kalandozásuk elbeszélésénél, ill. a szintén ezt az eseménysort elmondó Maszúdínál is. Elter István, aki legutóbb foglalkozott ezzel a kérdéssel, felhívta a figyelmet arra, hogy a X. században szoros kapcsolat állt fenn Bizánc és a kordovai kalifátus között, ezért nem csodálatos, ha a türk népnév felbukkan a magyarokra vonatkoztatva (ELTER 1997: 100-101). Szintén a türk népnévvel jelöli a már a Duna mellett lakó magyarokat al-Bakrí (1068), aki szerint a „türkök országa" szomszédos Bojeszlav, azaz Boleszláv cseh uralkodó országával, tehát a türk név itt egyértelműen a magyarokat jelöli. Az elnevezés Ibrahim ibn Yakúbra megy vissza, aki a kordovai kalifa megbízásából járt a térségben (LEWICKI 1978: 48-49; ELTER 1997: 100-101). A Dzsajháni hagyományban a magyarok elnevezése a már említett madzsgar, vagy Róna-Tas András rekonstrukciójában madzsa L ar (RÓNA-TAS 1996: 237), de ezenkívül találkozunk egy olyan meghatározással, mely Ibn Rustahnál így hangzik: „A magyarok pedig a türkök egyik fajtája" (MEH: 86). Hasonló megállapítás olvasható Gardizinél is. Aufí ebbe a körbe tartozó leírása is így fogalmaz a XIII. századból, de a Dzsajháni hagyomány Marwazí közvetítette ágán keresztül: „Van még egy másik török nép is, amelyet magyarok néven neveznek" (NYITRAI 1996: 74). A muszlim földrajzi írók annak ellenére, hogy a magyar népnevet használják leírásaikban, magukat a magyarokat a türk népek közé sorolják, köztük tárgyalják. Elég utalni a X. századi ismeretlen szerző2. Az adatokat magyar kiejtés szerint adom meg. 319
